Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
Meghalt a villamos, éljen a Stadtbahn!
Búcsú az utolsó hagyományos stuttgarti villamosvonaltól

Stuttgart a világ néhány leghíresebb autógyárának otthona. Itt (is) élt Gottlieb Daimler, Karl Benz (bár az első automobil konkrétan Mannheimban közlekedett), ma itt van a Daimler - így a Mercedes és a Maybach -, illetve a Porsche AG központja. Ehhez képest vicces, hogy a város címeréről mindenkinek a Ferrari logója jut eszébe először ;) de most nem erről lesz szó. Hanem inkább arról, hogy egy ilyen városban a villamosüzem megszüntetése nem azt jelenti, hogy hátrányba kerül a közösségi közlekedés - sőt, konkrétan itt üzemel az általam valaha látott legjobb közösségi közlekedési rendszer.

A villamosból ugyanis városi vasút - Stadtbahn - lett, ami a magyar közgondolkodásban leginkább a villamos, a metró, és a kifutó vonalak esetében a HÉV keresztezéseként írható le. Weboldalamon már korábban is szerepelt beszámoló erről a rendszerről, és tervezem, hogy lesz újabb, de most inkább a váltásról fogok írni, a búcsúról. Stuttgartban ugyanis 2007 december 8-án elsüvített az utolsó villamos az utolsó klasszikus villamosvonalon, a 15-ösön. Helyét az U15-ös Stadtbahn vonal vette át (legalábbis nagyrészt, egy kis alagútépítés ugyanis még hátravan).

A 15-ös villamos egy óriási hullámvasútként jellemezhető: egyik végén, a Ruhbank-nál (baloldalt) 447 méter magasan van, ezután a belvárosban (mely egy völgyben fekszik) lemegy 228 méterre, majd a másik végállomás (Stammheim) megint viszonylag magasan, 303 méteren található.

A baloldali képen a háttérben a tévétorony amúgy a világ első vasbeton tévétornya, melyet 1954 és 56 között építettek. 216 méter magas, de az alapozása csak 8 méter mély, kihorgonyzása pedig nincsen (igaz, cserébe az alapozás 1500 tonnás). "Ő" volt a mai ismert TV-toronyok prototípusa.

Alapvetően a stuttgarti villamos búcsújára érkeztünk ide, úgyhogy a fotózást a főpályaudvari, kéreg alatti, négyvágányos villamos/Stadtbahn-állomáson kezdtük. A komplexum enyhén íves alaprajzú, hogy az egyik utca alól a másik alá kanyarodás megoldható legyen, de azért jól fotózható. És itt rögtön az is látható, hogy a magaspadlós Stadtbahnok mellett a hagyományos (lépcsős) villamosoknak is építettek peront. Ráadásul a nosztalgiavonalnak is van külön peronja a másik kétvágányos részen!

Mivel korán volt a fotózáshoz, eleinte inkább csak utazgattunk, közben néha videóztam. Fentebb a Pragsattel látható, ahol két vonaltörzs találkozik egy közös peronos, bevágásba épített megállóban.

Baloldalt: a helyi közlekedési vállalat, az SSB weboldala tele volt vonatkozó információkkal a villamos->Stadtbahn átállásról, de a vizuális utastájékoztató kijelzőkön is felhívták az emberek figyelmét, hogy a leendő U15-ös vonalon első nap ingyenes az utazás. Jobboldalt: reggel még egy U15-re "táblázott" tanulómenetet is sikerült elcsípnünk.

A "tizenötös" számos érdekes szakasszal rendelkezik, de a legdöbbenetesebb közülük szerintem a 85 ezrelékes emelkedő az Alexanderstrasséban. A fenti videón talán látszik, hogy ez mit is jelent. És a tuják ezt a meredekséget bizony részben a kocsikkal együtt futva teljesítik! Összehasonlításképpen: a budapesti 59-es villamos emelkedője 53 ezrelékes, és a legmeredekebb fővárosi szakasz, a 61-es villamos Márvány utcai emelkedője is csak hatvanvalahány!

Az emelkedő egy hegygerincre, jobban mondva fennsíkra (Fildern) vezet fel, ahol a vonal két megálló erejéig egy erdőben fut.

A háromsínes pályára azért van szükség, mert a Stadtbahn normál (1435 mm), a villamosuk viszont méteres nyomtávú. Utóbbi egyébként a közelmúltig az erdőn keresztül ment, a jobboldali képen látható is a felhagyott nyomvonal. A villamosvégállomáshoz hurokvágány tartozik, ami meg is marad, ugyanis a nosztalgiavillamosok továbbra is fel fognak járni ide a hegytetőre. A Stadtbahn-végállomás ellenben csak egy középperont kapott, ahonnan a sínek tovább folytatódnak délkelet felé - jobban mondva csatlakoznak az U7-es és U8-as Stadtbahn vonalhoz.

Régebben a 15-ös, illetve közvetlen elődje, az 5-ös villamos is tovább közlekedett a mai U7 és U8 vonalán, Heumaden-ig, amíg a fennsíkon vezető szakaszt el nem kezdték "Stadtbahn-osítani". Az így kapott Stadtbahn vonal a tévétoronyhoz alagútban érkezik, majd az országút mentén halad, több helyen is föld alatt vezetve, hogy aztán egy HÉV jellegű szakasz végén érkezzen meg a húszezer lakosú Nellingenbe, ahol 1978-ig a mára kultikussá vált END, azaz az Esslingen-Nellingen-Denkendorf villamosvasút közlekedett.

A 15-ös vonalnak nem kevésbé izgalmas szakasza az ún. panorámakanyar, mely egy hegyoldalba tapasztott felüljárószerűség. Sajnos mire odaértünk a "nagyonpanorámás" részére, pont elment a nap, de azért így is jópofa, ahogy a völgy alján látszik a belváros. Tulajdonképpen az egész rettentően emlékeztet a budapesti Istenhegyi útra, ahonnan persze nekem cseppet sem hiányzik a kétszer két sávos autóút...

Itt éppen egy villamos gurul lefelé a lejtőn. Ez a típus - az esslingeni gépgyár (ME) által gyártott GT4 - egy igen furcsa klasszikus: eredetileg Stuttgarton kívül csak néhány darabot sikerült eladni belőle, de később mégis jópár német városban (pl. Augsburg, Ulm, Nordhausen, Halle) felbukkant, immáron használt járműként. Ezen felül ma a romániai Iasiban és Aradon is találkozhatunk velük.

A villamosüzemet dél körül búcsúztatták el, méghozzá egy "járműkorzóval", melynek élén az 1925-ben épített, 418-ös pályaszámú kéttengelyes tuja jött. Ő a legöregebb villamos, ami felmászhat a hegytetőre. Mögötte a Stuttgartban levő legrégebbi GT4-es, a 401-es látható, ami '61-ben készült. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire biztosak a fékrendszereik működőképességében: alig van távolság az egymás mögött haladó járgányok közt!

A 401-est a DUEWAG által '85-ben leszállított 3007+3008-as ikerszerelvény követte: ez a legrégebbi, még üzemben levő Stadtbahn-szerelvény (a prototípusokat elbontották, illetve leállították). A sort a Siemens által 2005-ben átadott 3399+3400-as zárta, ő a jelenlegi legifjabb stuttgarti közúti vasúti jármű.

A baloldali kép gyalázatos minőségű, de dokumentum értékű: mi a hegyről az egyik utolsó GT4-es szerelvénnyel jöttünk le (lehet, hogy a legutolsóval, nem figyeltem), szembe már Stadtbahn jött. A megálló, amin éppen áthaladunk, ideiglenes volt, csak a GT4-esek számára barkácsolták, a Stadtbahn-kocsik a kereszteződés túloldalán levő magasperonos megállóban álltak meg.

A búcsú viszont ekkor még nem volt teljes: bár a vonal "déli" végén már az U15 közlekedett, az "északin" még villamosok jártak. Ezen a szakaszon ugyanis a Stadtbahn nem teljesen az eredeti útvonalon fog járni, sőt, részben alagútba fog kerülni. Emiatt aztán itt a nap végéig maradtak a GT4-esek, és csak másnaptól vették át a helyüket a pótlóbuszok.

Baloldalt: a megmaradt villamosos rész a Kelterplatzon kezdődött. Jobboldali kép: Zuffenhausen városrész főutcája, az Unterländerstrasse. Itt néhány év múlva a föld alatt fognak közlekedni a Stadtbahnok.

Az "északi" végállomás Stammheim városrész központjában fekszik, ez volt a stuttgarti villamoshálózat második világháború utáni első vonalhosszabbítása, 1950-ben nyílt meg. A jelek szerint a villamos ezalatt a fél évszázad alatt is hozzánőtt a helyiek szívéhez - a GT4-esek pedig pláne: baloldalt egy kirakatot láthatunk a típus makettjével és az átállásról szóló újságcikkekkel, jobboldalt pedig egy magánlakás ablakát, melyre a "viszlát GT4-es" feliratot ragasztották.

A vonalnak ez a vége már csak kicsit hullámzik - legalábbis a déli véghez képest :)

Bár nappal is kattintottunk itt egyet-kettőt, Ícével este is kijöttünk a vonal mellé. Itt éppen a már látott Unterländerstrasséban vagyunk ismét.

Villamos közeledik az utolsó megállóhoz.

Sajnos a fényképezőgépem estére behülyült, nem akarta érzékelni az elsütőgomb lenyomását, emiatt aztán a túlzott fényképezés helyett inkább megpróbáltam magamba szívni az esemény hangulatát...

... ami konkrétan egy népünnepélyre emlékeztetett. Illetve nem csak emlékeztetett: konkrétan az volt. A végállomási hurok mentén féltucat sátrat állítottak fel, mindegyik tele volt villamosok fotójával. Azt hittem, itt majd vehetek klassz könyveket, vagy GT4-alkatrészeket, de nem: mindegyikben sört árusítottak :)

És éjfél körül eljött a záróra. Baloldalt egy végállomáshoz érkező szerelvényt látunk, jobboldalt pedig az utolsó menetrend szerinti szerelvényt. Ezután még jött egy feldíszített tuja is, de azt nem tudtam lefotózni, mert nem állt meg a megállóban...

Végül két kép a jelenről: a déli végen a lakosok örülhetnek az U15-ösnek, az északin viszont még két évig az U15E jelzésű (pótló)busszal fognak járni.

A villamosüzem bezárása az 1985-ben megkezdett Stadtbahn-osítás végét jelenti, ami már csak azért is nagy szám, mert más városban (Essen, Köln) ennyi idő alatt a peronokat se bírták egy magasságba hozni, itt viszont az összes járművet lecserélték - a használt nyomtávval együtt! Viszont ez nem jelenti azt, hogy a város nem kis múzeumi gyűjteményének villamosai soha többet nem közlekedhetnek: néhány vonal mentén meghagyták a méteres síneket is. Maga a múzeum viszont kénytelen költözni, ugyanis pont a 15-ös vonal északi szakasza mentén volt, Zuffenhausenben. Egyik következő képes beszámolóm pont eme múzeum búcsújáról fog szólni.

Folytatás: kicsit bővebben a stuttgarti Stadtbahn-ról


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra