Ez volt a DKV első nyílt napja, amit már az első pletyka felröppenésétől, hogy lesz ilyen, nagy érdeklődés kísért. A többiekkel jó előre beterveztük, hogy lemegyünk, és a "jó előre" azért volt lényeges, mert a BKV ugyanerre a napra szervezte saját, Hungária kocsiszínbeli nyílt napját, csak nem hirdette meg kellő idővel előtte. Talán ennek is köszönhető, hogy a két város nagyságát tekintve a debreceni rendezvény sikeresebbnek volt tekinthető (a Pesten maradtak elbeszélései alapján). Pedig nem volt se fellépő zenekar, se bohóc, se semmi, csak közlekedési eszközök, és közlekedési eszközök iránt érdeklődő emberek. Helyiek, pestiek, de még Erdélyből is jött ismerős! Ilyen az, amikor nem csak a sajtóra gondol egy cég, hanem a "mániásokra" is. Sőt, ez igazából egy ilyen "közlekedésbarát a közlekedésbaráttal buli" volt, sajtóesemények és PR-felhajtás nélkül. A jó hangulat emiatt garantálva volt, annak ellenére, hogy irtózatosan barátságtalan idő fogadott bennünket. Mint körülbelül mindig :)
De mit érdeklik a "villamosb*zit" a szürke fellegek, a hideg és az eső, ha ilyen öreg jószágokkal találkozik, amint belép a DKV közös villamos/troli telepére! Baloldalt az Amszterdamból hazamentett, 260-as pályaszámú, favázas, kéttengelyes nosztalgiakocsi látható, jobboldalt a BÚR-vasút "béka" mozdonykája.
A villamos és a troli szervizcsarnokai.
A Füzesi-kasztnis nosztalgia-ikerkocsit is sokan körbefotóztuk. A 260-oshoz hasonlóan ő is budapesti eredetű, a szegedi nosztalgia-iker testvére.
Belsőségek: a város perpillanat legmodernebb villamostípusának, a KCSV6-osnak egy futó (baloldalt) és egy hajtott (jobboldalt) forgóváza. Elég kompakt szerkentyűk, annak érdekében, hogy a padló viszonylag alacsony lehessen (azért az alacsonypadlósságtól elég messze vannak a kék-fehér járgányok).
A KCSV6 (legalábbis magyar földön) egyik különlegesnek mondható tulajdonsága, hogy az első és hátsó ajtóknál, melyek a szűkített orr-rész miatt nem párhuzamosak a megállóperonnal, az alsó lépcsőfok kitolható. Jobboldalt: a cég emlékszobáját is meg lehetett nézni, mely szó szerint tömve volt közlekedéstörténeti érdekességekkel. Itt órákat el tudtam volna nézelődni!
A város nemrég tett szert egy MAZ/Ganz-Transelektro-Skoda trolira, melynek belső tere nem bűvölt el; különösen a hátsó üléssorok pódiumai barátságtalanok.
Debrecenben már láttam mindenféle MAZ buszokat, így lehet, hogy a helyiek már hozzá vannak szokva a kakasülőhöz és a szűkösséghez. Jobboldalt: egy jó öreg ZIU-9-es telepen belüli mozgás közben.
A nyílt napra annyival többen jöttek el a vártnál, hogy a tervezettel ellentétben nem a 260-as nosztaliga ment ki az utcára, hanem az ikerkocsi. Én ennek csendben örültem, mert míg amazzal már többször is utaztam, ezzel még sose.
A járgány beálló tengelyeken ülő jókora kerekei szépen zenéltek a vágányzat íveiben!
Sajnos a rossz fényviszonyok nem tették lehetővé a Nagytemplom előtt igazán szép képek készítését.
Alig pár órával később bezzeg kisütött a nap! Lehetett mindenféle képeslapos kliséket fotózni, és közben folyamatosan mérgelődni, hogy miért nem ilyen volt az idő már délelőtt is :)
Persze nem lehetett kihagyni a Bengálival utazást sem. Ez jó poén, de azért én már nagyon várom, hogy a város EU-támogatással végre nekivághasson a második villamosvonal megépítésének, és a hozzá tartozó új villamosok beszerzésének!
A nyílt napot ismételten meg szeretném köszönni a szervezőknek, nagyon klassz volt!