bevezető
A-Z
lista
viszonylatok
forrásmunkák
Ismerkedjünk meg azokkal a vonalakkal, melyekre már a nagyszüleink se nagyon emlékeznek!
Előzmény: Városliget-Dunapart viszonylatok - a Podmaniczky utcai vonal
Városliget-Dunapart viszonylatok: a Király utcai vonal
A BVVV a vonal kiépítése után nem pihent a babérjain, hanem folytatta a hálózatfejlesztést, az akkor szokásos körforgalmi logika alapján: a cél a Nagykörút, majd ismét a Dunapart elérése volt, más útvonalon. A vágányok tehát továbbindultak a Dózsa György úton...
... a Hősők tere felé. Sajnos az itt készült képek már a BSzKRt által üzemeltetett állapotot mutatják (30-as évek), viszont látszik rajtuk, hogy a Hősök tere akkoriban egy, a mostaninál kevésbbé hatásvadász, viszont sokkal emberközelibb, barátságosabb hely volt, fákkal és sok zöldterülettel. Valahogy sokkal jobban belesimult a Városligetbe!
Persze amikor a BVVV vonala kiépült, se a Milleniumi Emlékmű, se a Szépművészeti Múzeum, se a Műcsarnok nem volt még itt. Egy rendezett tisztást kell elképzelnünk egy kis kőemelvénnyel, a Gloriettel a közepén. Ez az épületecske egyébként a mai napig megvan: a Széchenyi hegy oldalában található, elméletileg kilátóként üzemel, bár kilátni nem nagyon lehet róla...
Ezek a képek klasszikus viszonylatokat mutatnak: a két képsorral feljebb levő a 8-ast, az alattuk levők pedig a 23-ast (MÁV aluljáró-Közvágóhíd).
A Dózsa György úti szakaszban nem volt semmi trükk, kacifánt: a sínek egyenesen haladtak, aztán bekanyarodtak a Városligeti fasorba (akkor Vilma királynő útja). Ezzel az útvonallal kapcsolatban egyébként annyit érdemes tudni, hogy az Andrássy út kiépítése előtt a Király utca volt a városrész főútja, a Lövölde tértől a Ligetig vezető részen ma is látszik, hogy ez egy előkelő környék. A villamosok itt az út és a fasor két szélén haladtak.
A villamosok további útja a kezdeti időkben kimondottan egyszerű volt, hiszen a Nagykörútig egyenesen haladtak, de később az ezeken az oldalakon már többször is emlegetett Keleti pályaudvar és Nyugati pályaudvar közti vonal megépítésével csatlakozások épültek a Bajza utcánál és a Felső erdősornál.
A fenti képek a Lövölde tér északi oldalát ábrázolják, készítésük közt több mint száztíz év telt el..
És ha már itt járunk: a Lövölde téren található az egyik máig fennmaradt "zöld villamos". A kis pavilonok, melyek egyébként nyilvános illemhelyként üzemelnek (már ha éppen üzemelnek) nevüket arról kapták, hogy laternás tetejükkel és két végükön található "peronjukkal" némileg emlékeztettek a régi villamoskocsikra...
A Király utcában állt Király színház előtt épp egy 12-es viszonylaton közlekedő kocsi látható. Az ebben a korszakban készült képeken elég jól látni, hogy a villamosok fölött nincs felsővezeték.
A BVVV második városligeti vonalának első kiépítése a Nagykörútig tartott, ahol vágánykapcsolata is volt azzal. A szakaszt 1891. július 22-én adták át a forgalomnak. Természetesen a hosszabbítás tervei ekkor már készen álltak...
... és 1893. augusztus 5-én már az Andrássy útig jártak a villamosok, a Király utca folytatásán és a Nagymező utcán át. Valószínűleg csak azért idáig, mert a BVVV akkori villamoskocsijain nem volt lehetőség az alsóvezetékes szedő másik oldalra átrakására, erre pedig szükség lett volna a Podmaniczky utca-Bajzsy Zsilinszky út-Nagymező kereszteződésében. A fentebbi térképvázlat egy későbbi állapotot ábrázol, amikor a Nagymező utcai szakaszt már meghosszabbították a Bajcsy Zsilinszky útig, illetve amikor már (és még) megvolt a "régi" 2-es villamos.
A Nagymező utca - mely nevét azokban az időkben kapta, amikor itt még valóban mezők voltak - a Paulay Ede utca sarkáról a terézvárosi plébániatemplom felé nézve.
A már említett hosszabbításra 1906-ig kellett várni. A fenti képpár a "budapesti Broadway" Andrássy úton túli részén készült. A színházak nevei időközben változtak, a Moulin (Rouge) bár maradt. Ez a kép már a két világháború között készült, jól látható a felsővezeték a sínek fölött.
Ez a fotó a trolibuszosítás idejében készült, éppen a Nagymező utcai síneket aszfaltozzák le.
Mivel ma itt troli jár, felsővezetéktartó kampóból nincs hiány, bár természetesen látni olyat is, amelyik használatlanul virít a homlokzaton.
A kör itt bezárult, a vonal a Bajcsy Zsilinszky úttól kezdve a már ismertetett útvonalon, illetve annak különbözőképpen átépített (már megint csak azt tudom írni, hogy később lesz szó ezekről...) változatain haladt. A Király utcai szakasz jellegzetes viszonylata a 10-es volt; ennek belső végállomása a Podmaniczky utcai 8-as viszonylathoz hasonlóan időnként változott - korábban a Szabadság téren, az utolsó időkben pedig a Kossuth téren fordult vissza. Ennek jelentősége abban rejlett, hogy a második világháború után sokáig csak az ideiglenes Kossuth hídon lehetett átjutni a Duna túlpartjára, ezért a tömegközlekedést ide koncentrálták.
A 10-es volt az első olyan viszonylat, amit trolibusszal váltottak ki, ez volt a 70-es; az utolsó villamos 1949. december 11-én haladt végig a vonalon. A fentebbi képen a Király utca és a Nagykörút kereszteződését láthatjuk - a sínek itt még megvannak az előbbin, de már trolik haladnak felettük. A 10-es viszonylatjelzés egyébként nem tűnt el: egy Rákospalota és Megyer között járó járat kapta meg a számot. De ez már egy másik történet!
Folytatás: a Dunaparti villamosvonal
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
