Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
    A Ganz csuklósok anatómiája

    Ezeket a villamosokat többféleképpen nevezik. Hivatalosan például CSMG2-nek. A köznapi nyelvben inkább az "ipari csuklós" névvel, és az "ICS" rövidítéssel illetik, mely arra vezethető vissza, hogy a Bengálikkal ellentétben ezeket a villamosokat nem a villamosvasút műhelyében tákolták össze "házilag", hanem egy nagyipari vállalat készítette őket. Néhány szigorú ember szerint ez az elnevezés helytelen, pongyola, de szerintem még mindig pontosabb, mint a járművezetői tankönyvben használt "Ganz-csuklós". Ha nekik jó ez a név (bár ott pályaszámmal emlegetik a kiemelt helyeken), nekem is az...

    Akárhogy is nevezzük, az ICS Budapest egyik igen jellemző villamostípusa, még ha műszaki sikerültsége nem is éri el a nagy elődét, az UV-t... Az alábbi képek többsége egyébként a 1342-es, 1402-es és 1461-es járművekről készült.

    Ilyennek ismerjük a csuklóst: gumipadló, lyukacsos tetőlemez, famintás belső borítás, és persze izzólámpás világítás. Régen ezt egészítették ki a piros műbőrülések, de ez az összeállítás mára már szinte eltűnt. Aki mégis közel eredeti ICS-kinézetet akar látni, próbálja meg a 7671-es tanulókocsit becserkészni. A képen látható kocsi egyébként jellemzően hibrid: a belseje a régi kialakítást idézi, de a vezetőállás már újfajta, teljesen zárt fülkét kapott a régi, paravánfalas helyett.

    A már említett műbőr-borítású ülések helyett manapság a kárpitozott dívik, de itt ezek még nincsenek felszerelve az oldalfalra rögzített székvázakra. Szerencsére mára már lemondtak arról, hogy kemény műanyagülésekkel pótolják őket, mint ahogy a kilencvenes évek elején megpróbálták (nem lehetett rajta ülni: vagy nyomott, vagy lecsúsztál róla). A "sötétebb" famintás borítás helyét is világosabb vette át...

    ... a villanykörtékét pedig fénycsövek. Érdemes megnézni, hogy a mennyezetről nem csak a lyukacsos lemezelés tűnt el, hanem a középső szellőzőcsatorna kiemelkedése is!

    A vezetőállás, kicsit lebontva. A műszerasztal teljes egészében hiányzik. Az eredeti ICS-ben egyébként nem volt kilóméteróra, aztán elkezdték azzal építeni őket, az asztalt ki is cserélték a kocsikon, de nem mindegyikbe került műszer, ezeken egy fémlappal volt letakarva a kijelző ürege. Manapság a menetírós (tachográfos) kilóméteróra a megszokott.

    A baloldali szekrényben helyezkedik el többek közt a kontroller és a menetirányszabályozó is.

    A kontroller (menetkapcsoló) hengere és a kontrollerkar nincs közvetlen kapcsolatban egymással: a kar egy rugós szerkezetet húz fel, ami egy előre beállított sebességgel forgatja előre vagy hátra a hengert a karral kapcsolt fokozatig.

    Itt egy közelebbi kép a hengerről.

    A jobboldali szekrény további biztosítókat és kapcsolókat rejt.

    Így néz ki az egyedi ajtóműködtetéssel ("leszállásjelzővel") felszerelt csuklósok műszerfala.

    És ha már "csuklós": így néz ki a csukló felszedett járólappal, jól látható az a rész, ahol a két kocsirész össze van kapcsolva.

    Az ajtómozgatás egy elektromotor segítségével történik.

    A lépcsők biztosítékokat rejtenek, ez azt is jelzi, hogy közelítünk az elektromos rendszerhez!

    A csuklós ívszeletes irányváltóhengere kapcsolja a motorok megfelelő pólusaira a kiválasztott irányhoz szükséges feszültségeket...

    ... egyébiránt első ránézésre nem nagyon lehet megkülönböztetni a menet-fék kapcsolótól, mely a két fő motor-üzemmód között kapcsol. Ezekből a szerkentyűkből egyébként egy csuklóson kettő-kettő van, egymástól független működtetéssel - a biztonság kedvéért.

    Az ICS működése egyébként nem sokban különbözik az UV-étól: a menetszabályzó ugyanúgy kontaktorokat vezérel kisfeszültség segítségével, és ezek a kontaktorok kapcsolgatják a különböző ellenállásokat ki- és be a motoráramkörbe.

    A kontaktorok négy szekrényben vannak szétszórva a kocsi oldalán...

    ... ezekből most hármat mutatok be, de el lehet képzelni a negyediket is, körülbelül olyan, mint a fentebbi képen levő :) A kontaktorok lenti elhelyezkedése miatt van az egyébként, hogy az utastérben nem lehet annyira hallani a működésüket, mint az UV-ban, aminek ez az egyik jellegzetessége.

    Így néz ki az egyik kontaktormező beépítés előtt.

    TK44-es motorok, ők mozgatják a csuklóst. Kinézetüket meghatározza a kihajtott végén levő dobfék...

    ... és a másik végén a szellőzés kürtője.

    A hajtásátadás egyébként kardántengelyekkel történik: a motorok az alvázra vannak rögzítve, innen megy a tengely a forgóvázak hozzájuk képest távolabbi tengelyéhez, ahol a meghajtás áttétele van. A fentebbi kép egyébként - ahogy címe is sugallja - egy KCSV (Korszerűsített Csuklós Villamos) aljáról készült, de a meghajtás ott is ugyanilyen. A fékdobtól balra a behúzószerkezet látható.

    Gumi-légrugó: ettől a szerkezettől remélték a Ganz mérnökei, hogy sikerül egy sima futású járművet szerkeszteniük. Hogy ez mennyire sikerült, azt ki lehet próbálni például a budapesti Nagykörúton, persze ez nem a gumirugó hibája...

    Bújjunk be teljesen a kocsi alá: az orrész, közelebbről a vezetőfülke alól szemléljük az alváz alját. Kétoldalt a lépcsők láthatók, középen pedig a motor, a már említett szellőzőkürtővel. Mögötte a kardántengely is látható, ahogy keresztben áthalad a forgóváz túloldalán levő motor által hajtott tengely felett.

    Ugyanez kicsit közelebbről, itt jól látszanak a két kerékpár közt, a sín felett elhelyezkedő sínfék-tuskók is.

    Ez a nagy doboz középen az akkumulátorokat rejti.

    Baloldalt a meghajtás háza, középen pedig a homokszóró csöve.

    Az ICS-nek csak a két szélső forgóváza van meghajtva (két-két motorral), a csuklók alatt csak futó forgóvázak vannak, amilyen a fenti képen is látható. Ezeken szolenoidos vezérlésű tárcsafékek vannak, ami azt jelenti, hogy ha fékez a jármű, és a motorok féküzemmódban vannak, akkor az általuk termelt fékáram behúzza ezeket a fékeket. Mivel a szerkezet nem igazán rendelkezik blokkolásgátlóval, lehetséges az állóra fékezés, ez koptatja egyenetlenre a kerekeket, és például ennek is köszönhető a csuklósok ugráló-rángatózó futása...

    Ez egy kibontott hajtott forgóváz: jól látható a tengelyeken a szigorú kinézetű meghajtásház. A kerékpárok közti lapos részen fekszik fel a rugózás.


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra