Városi és nemvárosi közlekedés
Az előbb végignéztem az internet magyar szegletét, és legalább féltucat weboldalt találtam, ami a 2006 március-április fordulóján ötvenedik születésnapját ünneplő UV villamosokkal foglalkozott. Ráadásul rengeteg jó képet is láttam ezeken az oldalakon, ezért felmerült bennem, hogy talán nem is kellene beállnom a sorba. Aztán persze győzött a "PONT NEKEM ne legyen UV szülinapos oldalam?" érzés, úgyhogy nem menekültök meg attól, hogy pár képemet meg ne mutogassam nektek :)
A születésnapi ünnepségre március 31-én került sor a BKV Zrt. szervezésében, de az erre az alkalomra kirittyentett 3200+3249 szerelvényt már előző nap átvitték Budáról Ferencváros kocsiszínbe. Eközben készült ez a kép a 28-as és 37-es villamosok József körúti végállomásán. Mivel ez volt a kezdeti próbamenetek egyik helyszíne (már csak a Ganz gyár közelsége miatt is), szívmelengető érzés volt, hogy még a Nap is mosolyogva sütött le a kis veteránra :)
Másnap délelőtt több tucat villamosbarát gyűlt össze a Jászai Mari téren. A típus annak idején a 2-esen szerezte meg műszakrendőri vizsgáját, és itt is állt először utasforgalomba. A BKV ebből az alkalomból korabeli hangulatot igyekezett teremteni zenével, büfével, ...
... és a hivatalos ünnepi szóróanyag mellett még UV csokit is osztogattak. Mint az édességek és a villamosok nagy kedvelője, azt kell mondjam, hogy sikeresen kötötték össze a kellemeset a kellemessel!
Az ünnepelt az első menet előtt. A környék csak úgy hemzsegett a villamosbarátoktól: volt olyan ismerősöm, aki Angliából repült ide a nagy alkalomra, és Ausztriából is többen érkeztek. Jó érzés volt ilyen társaságban ünnepelni kedvenc tujánkat!
Bár az ablak tükröződése miatt nem látszik, itt éppen én pózolok a 3200-as pályaszámú tuja, azaz az első UV vezetőfülkéjében.
A meghívottak elmentek egy körre a villamossal, más pedig fotózott. Én ugyan már ezen az első körön is fent ültem, de azért most ideteszem ezt a képet, mintha nem így lett volna ;)
Eredetileg a Garibaldi utcai vágánykapcsolaton (váltón) kellett volna visszafognunk (visszafordulnunk), de valami gond adódott, így...
... folytattuk utunkat dél felé.
A világ legszebb panorámájának egy részlete. Az alsó rakpartot eddigre már elöntötte a Duna.
"Jé, a túlparton ott megy a tükörképünk!" - NZA és BGy, a magyar villamosok ügyének két jeles képviselője a látványban gyönyörködik.
A 2A Boráros téri végállomásán.
A "földművelődésügyi" minisztérium előtt, immár visszafelé jövet.
És megindult a ringlispil: a szerelvény rendes forgalmi kocsiként közlekedett a 2A viszonylaton.
A járókelők a feliratokból megtudhatták, mit keres ez az öreg villamos itt. Sok vidáman felderülő arcot láttam, és volt idősebb ember, aki leszállás után még kicsit maradt, és merengve nézte, ahogy a villamos kifut a megállóból. Talán a fiatalságára emlékezett? Ötven év egy ember életében is nagyon nagy idő!
A Fővám téri megállóban dél felé haladva, ...
... és már visszafele jövet.
Egy idő után még a Nap is kisütött!
Árvízi villamos.
Közraktár utca.
Az ünnepi szolgálat után a villamos látogatást tett néhány volt UV-s viszonylaton. Itt éppen KZsoci barátom örökíti meg...
... körülbelül ezt a látványt.
A 37-es villamos Őrház utcai megállójában.
Kozma utca, a 28-as viszonylat egykori hurokfordulójának maradványa, vadregényes háttér előtt.
A felhők és a Nap ekkor...
... mintha direkt a fotósoknak akartak volna kedveskedni, annyira hatásvadász összképet alkottak.
Másnap aki korán kelt, ismét láthatta a szülinapi szerelvényt, amint a ferencvárosi remizből elindult...
... további ex-UV-s helyek bejárására, sok boldog villamosbarát kíséretében. Itt éppen a Sörgyárnál levő végállomási vágányon állva találkozik egy ipari csuklóssal.
Útban...
... a Béke tér felé.
Természetesen Újpest...
... és Rákospalota sem maradhatott ki a meglátogatandó helyek közül.
Én az újpesti István téren vettem búcsút a szerelvénytől. De mielőtt befejezem az oldalt, valamit még le kell írnom:
Köszönjük a szervezőknek és a BKV-nak a szép megemlékezést!