Elveszett sínek: Budapest megszüntetett villamosvonalai
A
Nyugati pályaudvar és a villamosok II.
A Váci úti és újpesti vonalak belső
végállomása, és még annyi más
A tér
rövid története
Villamos-történelem
Az
első villamos
A
BVVV korai járatai
A
BKVT korai járatai
A
hurokvágányok kiépülése
A
BSzKRt-korszak
A
második világháború után
A tér bejárása
A
kiskörúti viszonylatok (48, 49, 53, 47, 52) végállomásai
A
tér közepe
A
Váci úti viszonylatok (3, 12, 14, 33, 55) végállomásai
A tér jelene és jövője
A kiskörúti viszonylatok végállomása
_ter.jpg)
A Nyugati, illetve a kiskörúti
villamosok végállomása a hetvenes években (Leroy W. Demery Jr. felvétele).
Ahogy a jobboldali képen is látható, a Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István körút ív megmaradt, de a villamosok csak annyira használták (fejvégállomásként), hogy épp ne lógjanak rá a nagykörúti úttestre.
Iker UV a 47-es fejvégállomásán
- manapság autók parkolnak itt (igaz, hol nem?)
Balra: a hetvenes évek közepe,
az építkezések kezdete előtt. Jobbra: a végállomás helyének nagy részét
ma a felüljáró foglalja el. (Régi fotó: Losonczy Miklós)
A növekvő forgalom miatt a hetvenes évekre a 47-es, és az 52-es is hármas UV lett, ekkor szűkké vált a végállomás: a téren levő peronokat meghosszabbították, de mivel azok belógtak Stollár Béla utca torkolatába, a hurok maradványát felhagyták. Innentől tehát minden viszonylat a Bajcsy Zsilinszky út-Szent István körút ívet használta fejvégállomásként.
A Stollár Béla utcába kanyarodó
UV szerelvénytől balra látszik a fejvégállomás peronjának vége. Jobbra:
ugyanez a helyszín manapság.
A fentebbi képen a 49-es még a kis utcákba hajt be, de a hetvenes évek közepén már üzemi kapcsolat sincsen arrafelé. Érdekesség, hogy a Bihari János utcában a vágányok ennek ellenére a kilencvenes évek elejéig megmaradtak!
Ezen a képen, mely a hetvenes
évek végén fordulóján készülhetett, már nem járnak villamosok a Bihari
János utcában, de a felsővezeték még megvan.
Az 52-es villamos 1977. január elsejétől megszűnt, és a tér átépítésével (metró, felüljáró) kapcsolatos munkálatok miatt hamarosan a 47-es és a 49-es végállomása is az Alkotmány utca torkolatához került. Ekkoriban mindent felrúgtak itt, ennek egyik megnyilvánulása az volt, hogy 1980-ban a Deák térig rövidítették mindkét viszonylatot, a síneket pedig felszedték.
A felüljáró: délelőtt a
városba vezető irány halad lépésben, a másik pedig üres. Délután ugyanez
fordítva...
Ez egy totálisan értelmetlen döntés volt, melynek köszönhetően a Bajcsy-Zsilinszky út helyi tömegközlekedés nélkül maradt (a metró nem alkalmas ekkora távolságokon belüli utazásokra), a sínek helyére került forgalmi sávoknak köszönhetően pedig hamarosan "városi autópályává" vált az útvonal. Ami annál is inkább szerencsétlen dolog, mert a kétszer három sáv a Nyugatinál egy kétszer egy sávos felüljáróba torkollik, ezáltal lehetetlenné téve a haladást, elősegítve viszont a dugók kialakulását!
A Jókai utca sarkán álló kisebbik épület ekkor már rég eltűnt, a régi villamoshurok helyén trolivégállomás létesült. A tér (át)rendezésével aztán ez is továbbköltözött, először a Kármán utcába, majd az Arany János utcához, helyet adva a Skála Metró tömbjének.
Balra: Ziu-5-ös troli a
trolivégállomásnál. Jobbra: a régi vasúti épület előtt kivehető a trolivégállomás
(kivágás a Magyar Televízió "A Hét" című műsorának egy 1977-es adásából).
A tér Bajcsy Zsilinszky út fele eső oldalának történetét ezzel be is fejeztük, térjünk át az északi részre, de előbb vessünk egy pillantást a Nagykörútra, mely ekkorra a város leforgalmasabb viszonylatainak adott helyt!
Így nézett ki a tér közepén
levő körforgalom közepe. Akkor fű volt ott, most csak aszfalt. (Heinz Heider
archív fotója)
Balra: a pályaudvar előtti
megálló, a háttérben látszik a másik irányú peron is (Fotó: Tim Boric).
Jobbra: Heinz Heider képén a régi vasutas
épület még áll.
A nagykörúti villamosok Buda irányú megállóhelye a pályaudvar előtt volt, a másik irányú azonban messzebb, a Podmaniczky utca kereszteződése előtt.
Baloldalt: az ideiglenes
villamospálya a tér szélén kanyarog - a lényeg az, hogy a 4/6-os az építkezés
ellenére közlekedik! Jobboldalt: a háttérben kivehető a Szent István körút
torkolatában álló, fából készített gyalogosfelüljáró. (Fotók: Heinz Heider)
_krt.jpg)
Ez a két felvétel már 78-ban,
az "ipari csuklós" időszakban készült.
A második fotón szerintem különösen érdekes, hogy látszik a
Bihari János utcából kikanyarodó vágány maradványa, illetve a Visegrádi
utcai villamosmegálló. (Fotók: Leroy W. Demery Jr.)
A metró- és felüljáróépítés évekig különféle változtatásokhoz vezetett: a 4/6-os villamosok közlekedését mindvégig biztosítani kellett, ezért kerülő villamospályát építettek nekik, a trolivégállomás, azaz a mai Skála Metró előtti területen keresztül. A gyalogosforgalom szintén terelésre került: a Szent István körút elejére egy fából ácsolt gyalogosfelüljárót építettek. Az autós felüljáró is elhíresült: a híd vasbeton szerkezetét egyszerre két oldalról építették, de valamit elszámoltak, mert a két fél nem ért össze középen. Szégyenszemre vissza kellett bontatni, és pontosabb kivitelezéssel újra próbálkozni! A Skála Metró "szentségtörő", sötét, csupa üveg tömbje ehhez képest csak közepes felzúdulást váltott ki, pedig akkoriban sokan cikkeztek arról, hogy az épület tökreteszi majd a tér látképét.
A Váci úti viszonylatok végállomása
Ahogyan azt a korábban bemutatott vágányrajz is mutatta, a Váci út felé is volt egy-egy vágány a Körútról, ezek üzemi célokat szolgáltak. A Váci úti viszonylatok Kádár utcai hurokvágányával már foglalkoztam egy külön oldalon, ezért a továbiakban inkább a Váci úton levő fejvégállomásról ejtenék szót.
Baloldalt: a bal alsó sarokból
középre kanyarodó sín a Kádár utcából jön, szemközt a fejvégállomás látható.
Jobboldalt: a csonkavágányról elinduló 33-as Heinz Heider képén.
A téren végállomásozó BKVT és BURV viszonylatok eleinte mind fejvégállomással rendelkeztek, ezeknek nyomát manapság már nem lehet fellelni. Később megépült az első Kádár utcai hurok, mely a Kádár utca-Visegrádi utca-Lipót körút-Váci út útvonalon fordította vissza a szerelvényeket, majd 1950-ben üzembe helyezték a másodikat, mely a nagykörúti forgalmat nem zavarva haladt: a Váci útról a Lehel tér után nem sokkal befordult a Balzac utcába, onnan a Visegrádira, majd a Kádár utcán keresztül jött vissza a Vácira.
Baloldalt: a fejvégállomás
Heinz Heider 1972-es képén - az 55-ös ekkor az Árpád
úti felüljáró építése miatt ikerkocsikkal járt. Jobboldalt: 2000-es
iker a 33-ason, ugyanezen járdasziget mellett, mögötte az egykori Hotel
Westend épülete (Tim Boric felvétele)
A Kádár utcai hurokvágány jól működött, de mindig voltak viszonylatok, melyek nem azt használták, hanem a Kádár és a Katona József utca között 1957-ig a járda, a sínek középre helyezése után pedig az oda épített járdasziget mellett végállomásoztak. Jellemzően a kétirányú, azaz szóló vagy ikerkocsival üzemelő járatok (például a 33-as) fordultak itt, míg az egyirányúak (pótkocsis szerelvény vagy egyirányú Bengáli) bementek a hurokba. Az üzemet persze nem lehet pusztán viszonylatszámokra lebontani, hiszen előfordult, hogy a hétközben póttal járó viszonylat hétvégén, vagy vágányzárakkor ikerrel közlekedett, így hol a hurkot használta, hol a fejvégállomást.
A Váci úti viszonylatok utoljára 1981 márciusában jártak ezen a környéken, ez év áprilisától ugyanis a Váci úti járatokat (3, 55) az Árpád hídig, a Lehel utcai viszonylatokat pedig a Lehel (akkor Élmunkás) térig vágták vissza. A fentebbi kép egy hatvanas évekbeli pillanatot idéz fel: a bal oldalon egy 33-ason közlekedő Stuka (szóló) áll be a fejvégállomásra, míg a másik vágányon a 3-as viszonylat Kádár utcából kikanyarodott motor+pót+pót szerelvénye halad Újpest irányába. A fejvégállomásnak egyébként két visszafogó váltója is volt, azaz a hamarabb ideért villamosnak nem kellett megvárnia, amíg a később érkező viszonylat elmegy, hiszen nem akadályozták egymás vágányútját. Ma az autós felüljáró van a sínek helyén, és fából is kevesebb van. A Lehel téri templom persze maradt a régi.
A Nyugatinál 1981-tól kezdve már csak a 4/6-os villamosok haladnak át, a Váci és Bajcsy Zsilinszky úti járatokat a metró hivatott pótolni. A tér alatt húzódó aluljáró akkoriban szenzációnak számító megoldása volt, hogy a valamivel később megnyílt Skála Áruház alagsori szupermarketjével és homlokzati erkélyrendszerével egybenyitották. Ugyancsak érdekes újítás volt, hogy az aluljáró és a metró egyik feljárója bevezetett a Nyugati pályaudvar hátsó részéhez, az ingavonatokhoz.
Az persze csak hozzáállás kérdése, hogy az elég nagy aluljárórendszer hasznos-e vagy káros, hiszen a kilencvenes évekre megnőtt az utcai árusok, a produkciójukat erőszakosan a járókelőkre erőltető zenészek és hittérítők száma, és ez kedvezett az alvilágnak (pl. zsebtolvajok) is. Az ezredfordulóra a hajléktalanok is sajátjuknak nyilvánították a hátsó nyúlványt, az emiatt (is) eluralkodó állapotokra a Westend City Center megnyitása se volt pozitív hatással (ebbe az áruházba is el lehet jutni az aluljáróból).
Balra: A villamosmegálló
és az aluljáró 2002-ben, jobb szélen az azóta átépített "forgó óra". Jobbra: a városi legenda szerint (legalábbis én sokáig elhittem) itt kellene a 14-es villamosnak bejönnie
Persze könnyen meglehet, hogy a leírtak még nem a történet végét jelentik, hiszen a közeli fejlesztési tervekben szerepel a 14-es villamos Nyugatihoz való visszahosszabbítása, valamint a 47/49-es Bajcsy Zsilinszky útra való visszaépítése. Az előbbinél állítólagaz 1999-ben felépült Westend City Center és a pályaudvar közé tervezték a villamospályát, de az önkormányzat ezt valamiért elvetette, és a Váci úti vonalvezetés mellett döntött. Ami a 47/49-est illeti, pontos ötlete senkinek nincs, hogy hova lehetne tenni a végállomást, de egyes várostervezők szerint a legjobb az lenne, ha megszüntetnék a város szívébe hatalmas autótömeget pumpáló Bajcsy Zsilinszky út "autópálya" jellegét, és ennek kapcsán a felüljárót is elbontanák. Ekkor rögtön adva lenne a hely a villamosvégállomásra is. Milyen szép is lenne!
Majd meglátjuk, hogy mi fog történni...
Tovább a Kádár
utcai hurok részletes bemutatásához
Tovább
a Bajcsy-Zsilinszky úton a Madách térig
Valamint: Tim Boric, Heinz Heider, Hans Lehnart, Losonczy Miklós, Leroy W. Demery Jr.
Felhasznált irodalom: A budapesti tömegközlekedés 150 éve ("Háromkötetes"), menetrendek, térképek, a Villamosok.Hu és Mr. Cyber oldala (már nem elérhető)