Cégtörténetek: Csehszlovákia, Csehország, Szlovákia
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol

Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a minimalista szösszenetek. Például kiderül belőlük, hogy a villamosos Tatra nem azonos a teherautós Tatrával, de időnként mégis volt közük egymáshoz. Vagy hogy a kék kisteherautókat gyártó Avia azonos azzal, amelyik sugárhajtású vadászgépeket gyártott a világháború után. Vagy éppen látszik, hogy Škodából ma több is van, de régen se volt ez nagyon másképp. Mindezeken túl pedig megismerkedhetünk egy sor betűszóval: ASAP, AZNP, BAZ, TAZ...

Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista pedig valószínűleg még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni.

Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb oldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. Az adatok pontosságáért ráadásul már csak azért sem tudok felelősséget vállalni, mert a Google fordítógépének képességei (egyelőre) végesek. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, csődeljárás kezdetét? felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. A tulajdonosi háttereket meg se próbálom átlátni, mert a kelet-közép-európai országokban a rendszerváltás után meglehetősen gyakran adták-vették a cégeket, részesedéseket - na nem mintha a második világháború utáni államosításokat követő össze-visszaszervezések és átnevezések átláthatóbbak lennének. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!

Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel! :)

Legutóbb bővítve: 2020. július 24.

Tartalomjegyzék

Aero
Avia
BAZ / Volkswagen Bratislava
ČKD
ČZ
CZ Loko
Inekon
Jawa
Karosa
KOS Krnov
Královopolská
Let
Letov
LIAZ
Pars Nova
Praga
Pragoimex
Ringhoffer / Tatra
Škoda
Škoda Auto
Škoda Ostrov
SMZ Dubnica
SOR
"Studénka"
Tatra (Kopřivnice)
Tatravagónka
TEDOM
TAZ
TESLA
VÚKV
Walter
Zetor
Zlin (Moravan)
®OS Vrútky
Z«S Martin

A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)

Aero


Balra a még erős német hatásokat mutató Aero Ae-45, jobbra pedig a szerintem legszebb sugárhajtású gyakorlógép, az L-39 "Albatrosz" Budapest fölött

1919     alapítás Prágában: Aero - továrna létadel
utána katonai repülőgépek + autók gyártása
II. vh. német gépek licenszgyártása
1947     Aero Ae-45
1953     Vodochodyba költözés
utána     MiG-15, MiG-19, MiG-21 licensz alapján gyártása
1959/63 L-29 "Delfin"
1968/70 L-39 "Albatrosz"
1998 privatizáció (a Boeing résztulajdonos lett)
2004 a cseh állam visszavásárolta a részvényeket
2006 újraprivatizáció: AERO Vodochody AEROSPACE a.s.
utána beszállítás Sikorsky-nak, Aleniának, Embraernek, Boeingnak

Avia


Balra: S-92, a Messerschmitt Me 262 Avia által gyártott változata a Kbely-i repülőmúzeumban. Jobbra: Avia A31 a BKV színeiben

A név nem véletlen: nem kék kisteherautókkal, hanem repülőgépekkel kezdték.

1919 alapítás Vysočanyban
1929 a cég a Škoda részévé válik
1931 Letňanyba település (addig csak a Letov volt ott)
II. vh.után Československých závodů automobilových a leteckých konszern része, Škoda 706R, RO típusok gyártásának felvétele
1949 nemzeti vállalat: Avia n.p. závody Jiřího Dimitrova, később csak Závody Jiřího Dimitrova, n.p. (ZJD)
1951 újra gyártanak repülőgépeket
1959 újra gyártanak teherautókat
1960 repülőgépek gyártásának leállítása
  Praga V3S gyártásába bekapcsolódás, majd a Praga profiljának átvétele, '64-től már csak itt építik a típust (aztán később persze másutt is)
1961 új név: Automobilové závody Letňany
1967 Renault-Saviem licensz megvétele: Avia Axx sorozat (A15, A30) gyártása, később továbbfejlesztése (A20, A21, A31, stb)
1995 felvásárolták, új név: Daewoo Avia
2006 újabb tulaj: Avia Ashok Leyland Motors
2016 cseh tulaj, az új név: Avia Motors s.r.o.

BAZ / Volkswagen Bratislava

A csehszlovák autógyártás egykori mostohagyerekéből mára a szlovák gazdaság egyik motorja lett.

1960 az alapja: Konstrukčné a vývojové stredisko Tatra Bratislava tervezőiroda a Tatra berkein belül
1961 Tatra 603 alapú mikrobuszcsalád kialakítása - nem került sorozatgyártásba
1969 önállósodás: Závod na vývoj automobilov - nem kapott feladatot, gyártókapacitás pedig még nem volt
1971 Bratislavské automobilové závody, n.p.
  Škoda 1250/1500 a.k.a. 731/732 tervezése és gyártása - leállították
1974 a tulajdonképpeni gyár Dévényújfalunál (Devínska Nová Ves)
1976 összefogás az AZNP (=a Škoda autógyár) és a BAZ közt, hogy az új Škoda modellek egy részét Pozsonyban gyártják majd
1982 Škoda Garde gyártása
80-as évek Praga V3S gyártása, közben prototípusok fejlesztése
1989 állami vállalat: Bratislavské automobilové závody, š.p.
1990 a cég asszetjei átkerülnek a BAZ Bratislava a.s. részvénytársaságba
1991 Volkswagen Bratislava, s.r.o. (VW 80%, BAZ 20%)
1992 első VW Passat legyártása
1994 maradék 20% átvétele, teljesen a Volkswagen tulajdona

ČKD


Balra: ČKD daru Tatra alapon (CKD Mobilni Jeraby a.s., Slany, Czech Republik, CC BY-SA (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0])). Jobbra: a Búvár és számos másik csehszlovák dízelmozdony is a cég égisze alatt született.

Meglepően szűkszavú a cseh wikipedia velük kapcsolatban... meg a német... meg a mindegyik. Pedig lennének itt az oldalaim profiljába tartozó leányvállalatok/csatolt részek, úgysmint ČKD Trakce, ČKD Lokomotivka...

1854 Daněk a spol. a.s. (Kolben & Co.) alapítása
1860 Breitfeld & Evans alapítása
1871 První Českomoravská továrna na stroje v Praze a.s. (Erste Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik in Prag) alapítása
1872 Daněk a spol. + Breitfeld & Evans = Akciová společnost strojírny, dříve Breitfeld, Daněk i spol.
1896 a harmadik névadó cég, a Kolben a spol. a.s. alapítása
1898 Kolben a spol. + Praľská a.s. = Elektrotechnická a.s.
1907 a První Českomoravská továrna na stroje v Praze a Ringhofferrel együtt megalapítja a Pragát
1921 První Českomoravská továrna na stroje v Praze + Elektrotechnická a.s. = Českomoravská – Kolben, a.s.
1927 Českomoravská – Kolben, a.s. + Akciová společnost strojírny, dříve Breitfeld, Daněk i spol.Českomoravská-Kolben-Daněk
II. vh. alatt Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik AG (Českomoravské strojírny, a.s.)
1945 államosítás + számos kisebb cég beolvasztása
1948 profiltisztítás, szét, feldarabolás: ČKD Stalingrad, Vysočany és ČKD Sokolovo, Libeň - ha jól értem, előbbiből lett később a ČKD Trakce, utóbbiból lett a ČKD Lokomotivka
1963 Tatra Smichov bekebelezése
90-es évek feldarabolás
2004 kisebb cégek újra összeállnak cégcsoportba: Skupina ČKD Praha

ČZ

Meglehetősen híres motorbicikli- és fegyvergyár.

1919 Jihočeská zbrojovka fegyvergyár alapítása Strakonicében
1922 részvénytársasággá alakul Česká zbrojovka a.s. néven
1929 kerékpárok
1930 ČZ márkajel bejegyzése
1932 első motorkerékpár
II. vh. után a fegyvergyártást Brnóba és Uherský Brodba költöztetik
1954-59 Jawa-ČZ néven motorokat gyártanak a Jawával közösen
1957 "Čezeta" robogó
1997 befejezik a motorkerékpárok gyártását, de a Čezeta Motors nevű cég megtartotta a márkanevet, és robogókat gyárt

CZ Loko


Balra: ez az izé - becenevén "Bivaly" - egykor egy Búvár volt. Jobbra: ... ez pedig ma is annak néz ki, pedig hozzá is hozzányúltak.

A csehszlovák mozdonyok modernizálásának szakértője, aki újabban ezen a szerepen is túlnőni készül.

1995 Českomoravská Komerční společnost a.s., Nymburk
1999 ČMKS holding, a.s.
2004-től mozdony modernizálási programok: 750, 753 (Búvárok) -> 750.7, 752.5, 752.6, 753.6 ("Bivaly"), 753.7, ZSCS 756
2005-től EffiShunter 1600 aka 774.7
2006 CZ LOKO a.s., Česká Třebová
2009-től további átépítések: 740, 742 ("Kocúr") -> 741.7, 742.7
2011-től EffiShunter 1000 aka 744.1
2016-tól villanymozdony modernizálás: SNCB 12 -> EffiLiner 3000 aka 365.0

Inekon


Inekon "Trio" Ostravában

90-es évek elégedetlen ČKD-sok és a ČKD-t (sikertelenül) megvenni próbáló INEKON GROUP a.s. know-howt épít fel villamosok tervezése terén
1996-tól     a Škodával együtt, Škoda-Inekon márkajelzéssel villamosokat építenek ("Astra" család: 03T, 10T)
2001     együttműködés vége, a Škoda saját név alatt gyártja tovább a villamosokat ("Anitra" család)
  az Inekon összeáll az ostravai közlekedési vállalattal (DPO Ostrava) DPO Inekon néven, ők is továbbgyártják a típust "Trio" márkanéven
2005   simán Inekon néven folytatják, de továbbra is a DPO műhelyében dolgoznak

Jawa


Balra: Jawa Minor kisautó, jobbra... valami motor, nem értek hozzá, kérem, kapcsolja ki :)

Róluk biztosan lehetne többet írni, ha értenék a motorokhoz.

1929 František Janeček cseh fegyvergyáros megvásárolja a német Wanderer gyár motorkerékpár-üzletágát
1934 autógyártás megkezdése: (Jawa 700 a DKW Meisterklasse alapjaira)
  ma is léteznek Jawa Moto spol. néven

Karosa


Balra: ŠD 11 távolsági busz. Jobbra: B 732

1896 První východočeskou výrobu kočárů Josefa Sodomky kocsigyár alapítása Vysoké Mýtóban
1925 saját tervezésű autókarosszériák gyártásának kezdete
1948 államosítás, a Karosa márkanevet egy másik államosított cégtől (Nová karosárna O. Uhlík, továrna karoserií Praha Strašnice) vették át
1956/58 Škoda 706 RTO (LIAZ alvázra és LIAZ által gyártott Škoda motorral 1972-ig)
1961/64 Š család gyártása (1981-ig)
1982 B 731 gyártása (1996-ig)
1999-től Irisbus (Renault+Iveco) birtokolja a részvények 94%-át
2007 Iveco Czech Republic a.s.

KOS Krnov


Balra: VarioLFR.E motorkocsi Brnóban. Jobbra: T3R.PLF Prágában

1872     a Morva-Sziléziai Központi Vasút műhelyének alapítása Krnovban
II. vh. után  járműjavító és gépgyár: ®elezniční opravny a strojírny Krnov
1992 privatizáció: Krnovské opravny a strojírny s.r.o.
2001 együttműködés a Pragoimex a.s. és VKV Praha cégekkel Alliance TW Team néven
2004 bemutatják a Tatra T3-asok továbbfejlesztéseként értékelhető VarioLF járműcsaládot

Královopolská


Számos brnói villamost a "KPS" gyártott

1889     alapítás: Brünn-Königsfelder Maschinenfabrik Lederer&Porges (Brno-Královopolská strojírna Lederer&Porges)
1903     felvásárolta a Maschinen- und Waggon-Fabriks-Aktien-Gesellschaft in Simmering vormals H. D. Schmid ("Simmeringer")
1927     kiválás a Simmeringerből, Královopolská továrna na stroje a vagony a.s. megalapítása
1935     a První brněnské strojírny részévé válás
II. vh. Reichswerke Hermann Göring AG, Brno
1945?     államosítás (nyilván nem ezen a néven)
1946? új név: První brněnská a Královopolská strojírna Brno
1947? új név: První brněnská královopolská strojírna Gottwaldovy závody, n.p.
1949/50 újra önállósodás: Královopolská strojírna Brno
1992 részvénytársaság: KRÁLOVOPOLSKÁ a.s.
2004     privatizáció

Let


A világ szerintem legszebb kétmotoros kisgépe, a Morava

1936     repülőgépgyár építésének megkezdése a Škoda részét képző Avia részeként (Matrjoska?) Kunovicében
utána csak javítóüzemként használták
1947 az Automobilové závody, n.p. részévé válik, így autókat is javítanak itt
1950 új gyár alapítása a régi helyett: LET, n.p.
utána Aero 45 és a Jak-11 (C-11) építése
1957     átnevezés: SPP (Strojírny první pětiletky - "Első Ötéves Terv Gépgyárak")
  L-200 "Morava"
1963     Moravannal együttműködésben Z-37 kifejlesztése
1967     újra Let néven működik
1969     L-410 "Turbolet"
1993     részvénytársaság: LET a.s.
2001     Moravan megveszi, új név: LETECKÉ ZÁVODY as.
2004     csőd
2005     megmentik, új név: Aircraft Industries a.s.

Letov

Egy kisebb cseh repülőgépgyár.

1918     alapítás: Letecký arsenál Praha
1924     Letňanyba költözés
II. vh. Luftwaffe javítóműhely
utána     főleg csak alkatrészek gyártása
1997     Aero megveszi a többséget: Letov Letecká výroba a. s.
2000     felvásárolták: Letov Letecká výroba, groupe Latecoere s.r.o.
utána     alkatrészek Airbusnak, Boeingnak
2014 új név: Latecoere Czech Republic s.r.o.

LIAZ


Balra egy 706MR, jobbra egy nagyfülkés "kétéltű" változat felsővezeték-szerelő felépítménnyel

1951 Liberecké automobilové závody alapítása több telephelyen Liberec körül (később másutt is épültek üzemek)
  teherautókat gyártott, illetve alvázakat és motorokat buszokhoz, melyeket aztán a Karosa komplettírozott - a termékek Škoda emblémával és néven futottak
1957 saját fejlesztés: 706RT, majd 706MT ("modernizovaný trambus", '88-ig), még mindig Škoda márkanéven
1974 saját fejlesztés: LIAZ 100
1992 részben privatizált
1995 a Škoda megszerzi a részvénytöbbséget: Škoda Liaz a.s.
1998 csőd, megvette a szlovák Sipox Holding
2002 csőd, csak a rýnovice motorgyár maradt talpon JAMOT a.s. néven (2006-ban megvette a TEDOM)
2010 végleges csőd, a LIAZ trademark a Škodáé
2017 LIAZ Trucks a.s. új cégként

Pars Nova


Balra egy RegioNova, jobbra egy Bfhpvee 295 sorozatú vezérlőkocsi

A cég vasúti járművek felújításával és korszerűsítésével foglalkozik, elsősorban a Cseh Vasutak részére, de megjelentek a villamosok piacán is.

  előd: sumperki vasúti főműhely: ®OS Šumperk
1993 privatizáció: Pars DMN s.r.o. Šumperk
2000 Pars nova a.s.
2008 a Škoda Holding része lett

Praga


Balra egy Praga Picollo, jobbra egy Praga V3S

1907 Praľská továrna na automobily alapítása a První česko-moravské továrny na stroje és a Ringhoffer kooperációjaként
1909 a Praga márka bevezetése
1946 átnevezés: Automobilové závody Klementa Gottwalda
1951 bemutatják a V3S-t ("vojenský třítunový speciální")
1964-tól csak alkatrészeket gyártanak teherautókhoz és buszokhoz
1995 OASA (ČSAO) kisszériás buszgyártó megvásárlása
1995 Praha Čáslav, a.s.
2004 a cég csődbe ment, a Praga márkanevet más szerezte meg

Pragoimex

1991 mérnöki iroda alapítás
2001 együttműködés a KOS Krnov és VKV Praha cégekkel Alliance TW Team néven
2004 bemutatják a Tatra T3-asok továbbfejlesztéseként értékelhető VarioLF járműcsaládot

Ringhoffer / Tatra


Balra egy klasszikus prágai Ringhoffer villamos, jobbra Tatrák: T1, T2 és T3 a prágai villamosmúzeumban

1771 az osztrák származású, Sopron vármegyében született Franz Ringhoffer rézkovácsműhelyt alapít a prágai Óvárosban (később az Újvárosba költözik a családi cég)
1852 az unokája, II. Franz (František) Ringhoffer új üzemet nyit Smíchovban
1854 megkezdődik a vasúti kocsik gyártása Smíchovban, az elkövetkező évtizedekben a Monarchia egyik legnagyobb iparvállalatává nőnek
1911 részvénytársasággá alakulnak: Ringhoffer-Werke AG (Ringhofferovy závody)
1923 Ringhofferovy závody + Kopřivnická vozovka a.s. = Závody Tatra, a.s.
1936 Závody Tatra + Moravskoslezská vozovka (Studénka) + Severočeská vozovka a strojírna (Česká Lípa) + Továrna na vozy (Kolín) = Závody Ringhoffer-Tatra a.s.
1946 államosítás: a smíchovi üzem a národní podnik Tatra nemzeti vállalat része lesz (Tatra n.p. Smíchovský závod)
1950 az egyes üzemek újra önállósodnak, létrejön a Vagónka Tatra Smíchov, n.p.
1951 Tatra T1 prototípus, sorozatgyártás 1952-től
1958 újabb összevonás nemzeti vállalat részeként: Vagónka Tatra Smíchov, n.p. + Vagónka Tatra Studénka-Butovice, n. p. = Československé vagonky Tatra, sdruľení národních podniků (székhely: Studénka)
1960 Tatra T3 prototípus, sorozatgyártás 1962-től
1963 a smíchovi vagongyár a ČKD Praha része lesz
nyolcvanas évek új telephely Zličinben
1990 részvénytársasággá válás: CKD Tatra a.s.
kilencvenes évek bezárják a smíchovi telephelyet
1997 CKD Tatra + ČKD Elektrotechnika + ČKD Trakce + ČKD Lokomotivka = ČKD Doprávní Systémy
2001 a cég a Siemens része lesz
2009 bezárják a zličini telephelyet

Škoda


Biztos kell kép, hogy tudjuk, melyik ez a cég? :) Balra Albatrosz, jobbra egy Laminátka

Megjegyzés: a Škoda rendszerváltás utáni történetét nem sikerült teljesen felfognom, pedig nagyon szerettem volna. Mindezen túl eleve nem vállalkozom az összes Škoda-cég felsorolására, legfeljebb a weboldalaim számára relevánsakéra.

1859 Arnošt Valdštejn öntödét és gépgyárat alapít Plzeňben
1866 Emil Škoda lesz a főmérnök
1869 Emil Škoda megveszi a céget
1899 Akciová společnost, dříve Škodovy závody részvénytársaság, fegyver és lőszergyár
1920 első gőzmozdony legyártása: ex-kkStB 270.300, CSD 434.1100 (MÁV 403.6 sorozat)
1923 Škoda szárnyas logó (František Michl terve alapján)
1925 Laurin & Klement autógyár megvásárlása
1927 első villanymozdony (E467.0)
1929 a Škoda megveszi az Aviát
II. vh. alatt Reichswerke AG für Erzbergbau and Eisenhütten "Hermann Göring" része
1951 Závody V.I. Lenina, Plzeň
1953 első újkori villanymozdony: Škoda 12E (140-es sorozat, SLM licenszek felhasználásával)
1965 újra használják a Škoda nevet
80-as évek a paksi atomerőmű reaktortartályait is a Škoda gyártotta
1990 akciová společnost Škoda koncern, Plzeň
1994 Škoda a.s.
  sok apró cégre szétválás
2000 Škoda Holding a.s., a legtöbb kis cég visszavétele, tulajdonos a Škoda a.s. és állami szereplők
2000 után eladások és megvételek (többek közt Ganz-Transelektró), összevonások és megszüntetések

Škoda Auto


Szerintem ezt a céget se kell bemutatni.

1895 Laurin & Klement bicikligyár alapítása Mladá Boleslavban
1899 motorbiciklik gyártása (az első ilyen cég a Monarchiában)
1905 megkezdődik az autók gyártása
1925 a Škoda megveszi a Laurin & Klementet, az irányítás átkerül Plzeňbe
1930 önálló céggé válás: Akciová společnost pro automobilový průmysl (ASAP) Prága központtal
1931 a vasúti gyártókhoz hasonlóan egyesülni akartak a Pragával és Tatrával, de nem vált be az ötlet
1936 a tervezés Plzenből visszakerül Mladá Boleslavba
1939 megjelenik a Škoda 706, ami egy hosszú széria alapja lesz
II. vh. után az Automobilové závody n.p. (AZNP) része lesz
50-es évek harc az iparági szereplők közt, egy ideig Tatra kocsikat és teherautókat is gyártott az AZNP
1958 a vrchlabíi (a leendő 1203 "otthona") és kvasinyi, addig független üzemek is az AZNP-hez tartoznak; előbbi a Škoda 1203-ast, utóbbi a Škoda 450-est fejlesztette ki
1960 új, modern üzem építése Mladá Boleslavban
1964 Škoda 1000MB
1969 Škoda 100/110
1976 Škoda 105/120/125/135
1991 részvénytársaság: Škoda, automobilová a.s., 30% Volkswagen részesedéssel, amit folyamatosan növelt
2000 a VW a 100%-os tulaj

Škoda Ostrov


Balra: 9Tr Pozsonyban, jobbra: a 21Ab a 21Tr dízeles változata volt, itt éppen a szegedi trolitelepen láthatunk egyet

A Škoda trolibuszgyára. Az Ostrov helyiségnév egyébként "sziget"-et jelent, a Škoda pedig "kár"-t. A Google Translate a cégnevet korábban hajlamos volt "damage isle"-nak vagy "pity island"-nek lefordítani :)

1950-es évek Škoda üzem felépítése Ostrovban egy uránérc-feldolgozásra is használt internálótábor területén
1960 megkezdődik a trolibuszok gyártása a 8Tr-rel (amit még Plzeňben kezdtek sorozatgyártani) és a 9Tr-rel (aminek a prototípusa még szintén Plzeňben épült)
1992 önálló cégként folytatják: ŠKODA Ostrov s.r.o.
2004 járműgyártás és cégvezetés Plzenbe áttéve, az alkatrészgyártás még egy ideig itt működött
2008-10 Strojírny Ostrov néven működött

SMZ Dubnica


Balra: a "Dongók" egy részét is itt gyártották a ČKD túlterheltsége miatt. Jobbra: 155 mm-es önjáró tarack, Made in Dubnica nad Váhom

1937 a Škoda tüzérségi fegyvergyára Vágtölgyesen (Dubnica nad Váhom)
II. vh. alatt Reichswerke Hermann Göring része
1950 nemzeti vállalat: Škodove závody, n.p. v Dubnici nad Váhom
1953 átnevezés: Závody KJ Vorošilova, n.p.
1957-től a Škoda és ČKD termelésének egy része áthelyezve ide
1962-től Strojárske a metal zavody n.p. (SMZ Dubnica)
1978 Závody »aľkého strojárstva (ZTS) n.p része
1990 állami vállalat: Závody »aľkého strojárstva Dubnica nad Váhom, š.p.
1996 részvénytársaság: Závody »aľkého strojárstva Dubnica nad Váhom, a.s.
valamikor ezután csőd

SOR


Egy korai SOR busz, a jellegzetes SOR-orrésszel. Autor: HaroldVlastní dílo, CC BY-SA 3.0, Odkaz

1991 előtt Sdruľení opravárenství a rozvoje mezőgazdasági javítótelep
1991 privatizálás, új profil volt Karosások vezetésével: SOR Libchavy spol s.r.o.
1994 első buszok eladása
1998 licenszadás a magyar Credónak
2003 SOR BN "guruló lépcsőházak" gyártásának megkezdése
2006 NB család
2017 NS család

"Studénka"


Balra egy Bzmot, jobbra egy szlovák Pantográf, mindkettő a studénkai gyár terméke

1900 Adolf Šustala (Adolf Schustala) a nesselsdorfi családi céget otthagyva céget alapít Butovicéban, mely település 1959 óta Studénka része: Staudinger Waggonfabrik AG
1928 Hans Ringhoffer részvénytöbbséget szervez a cégben, mely Moravskoslezská vozovka, a.s. néven folytatja
1946 államosítás a Tatra nemzeti vállalat részeként: Tatra, n.p. Studénka plant
1950 önállósodás: Vagónka Tatra Studénka-Butovice, n. p
1959 ismét összevonás: a Československé vagonky Tatra, sdruľení n.p. részeként Vagonka Tatra Studénka, n.p.
1965 Závody »aľkého strojárstva (ZTS Martin) része
1969 a VHJ Československé vagónky alárendeltjeként ismét önálló cég: Vagónka Studénka, n.p.
1975 a Bzmot "eredetije", az M 152.0 sorozat gyártásának megkezése
1983 Vagónka Studénka, k.p.
1990 Moravskoslezská vagónka, s.p. (MSV)
1998 a ČKD Holding részeként ČKD Vagónka Studénka, a.s.
2000 a teherkocsigyártás Thrall Vagonka Studénka, a.s., majd 2006-tól MSV Metal Studénka, a.s. néven üzemel tovább
  a személykocsigyártás ČKD Vagónka s.r.o., majd 2001-től ČKD VAGONKA a.s. néven fut tovább
2001 a ČKD VAGONKA a gyártást Vítkovicébe helyezi át
2008 a Škoda Holding a.s. megveszi a ČKD VAGONKA-t
2005 átnevezés: ŠKODA VAGONKA a.s.
2011 a teherkocsigyártó MSV Metal Studénka, a.s. csődöt jelent

Tatra (Kopřivnice)


Balra egy Tatra 603-as, jobbra egy Tatra 138-as a budaörsi repülőtéren

1850 a morva Ignác Šustala (Ignatz Schustala) műhelyt alapít Nesselsdorfban (Kopřivnice)
1853 céggé alakulás: Ignatz Schustala & Comp
1881 megkezdődik a vasúti kocsik gyártása
1890 részvénytársasággá alakulás: Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft
1897 a cég első gépkocsija, egyben a Monarchia első sorozatgyártott autója: NW Präsident
1919 első autók a Tatra márkanév alatt
1921 Kopřivnická vozovka, as
1923 Tatra 11, az első "Tatra-rendszerű" alvázas kocsi
1923 után az Závody Tatra as része a Ringhofferrel együtt
1934 a Tatra 77 megjelenése
1936 Ringhoffer-Tatra a.s.
1946 národní podnik Tatra
1950 után vasúti járműgyártás megszüntetése
1951 nehéz teherautók gyártására kijelölve
1953 a Tatra 603 megjelenése
1985 Tatra oborový podnik
1988 Tatra kombinát
1992 részvénytársasággá alakulás: TATRA, a.s.
2010 után Tatra Trucks a.s.

Tatravagónka

1922     Halath a spol. kovácsműhely alapítása Poprádon
1927 Vozovka a strojáreň Halath a Ing. Petrovský
30-as évek a gazdasági világválság után egy ideig nem léteztek, majd újrakezdték Popradská vozovka, strojáreň a pidlikáreň néven
1948     a Vagónka TATRA Smíchov részévé teszik
70-es Csehszlovákia legnagyobb teherkocsigyártójává válnak
1990     önállosódás állami vállalatként: štátny podnik Vagónka Poprad
1994     részvénytársaság: TATRAVAGÓNKA, a.s.

TEDOM

Tedom C 12 G Bratislava, Nový most - 11082.JPG
By Kevin.B - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

Elsősorban Csehországban és Szlovákiában (például Pozsonyban, lásd a fentebbi képet) lehet a buszaikkal találkozni.

1991 alapítás (Csehország) gázmotoros kogenerációs egységek fejlesztésére és gyártására
2003 megveszi a JAMOT-ot
2004 buszok gyártása
2012 buszok gyártásának befejezése

TAZ

Kozovazy, Muzeum socialistických vozů (02).jpg
Különböző kivitelű 1203-asok. By Jan Polák - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

1917 vasmű építése Nagyszombaton (Trnava)
1934 háztartási gépek gyártása
1964 alkatrészgyártás a Praga, a Škoda és a Tatra számára
1973 Trnavské automobilové závody n.p. alapítása
  Škoda 1203 gyártása
1981 már csak itt gyártják az eddig Vrchlabíban is épített típust, a rendszerváltás után Škoda-TAZ cimkével
1993-tól még mindig gyártják, de már csak TAZ cimkével
1999 befejezik a gyártást (de egy Ocelot nevű cseh cég folytatta :O )
2008 bezárás
? a gyár a ZF tulajdonába kerül

TESLA


A legtöbb korombelinek valószínűleg magnók és lemezjátszók jutnak az eszébe a Tesla névről, de ez a radarberendezés is náluk készült.

Nem, autót nem gyártottak, és nem is fognak. Megbeszélték Elonnal.

1946 TESLA n.p. Strašnice, több cég államosításából létrehozva - a név a feltaláló után jött, később retcon, hogy TEchnika SLAboproudá)
1980 négy részre választották
1989 után az egyes üzemek önállóak lettek
2010 megegyeztek a Musk-féle Teslával, hogy békében együtt élnek

VÚKV

Vasúti járművekre szakosodott tervezőiroda/kutatóintézet, mely a különböző gyártócégek mellett dolgozott szakértőként.

1936 után előd: Ringhoffer-Tatra evidenční kancelář (EVIKA)
1958 kutatóintézet a Tatra vagongyár egyesülés részeként: Výzkumný ústav kolejových vozidel Praha (VÚKV)
1965 az anyacéggel együtt beleolvad a ZTS Martinba
1983 az iroda a Československé vagónky, koncern, Poprad része lesz
  ugyanazon a napon (!) papíron a nulláról létrejön a Výzkumný ústav kolejových vozidel
1988 megint beolvasztják őket a poprádiakba
1990 állami vállalatként újra lérehozzák
1992 az államkincstáré lesz, majd VÚKV a.s.
2000 Český TÜV s.r.o.
2004 a Škoda Holding része lesz (2006-tól 100%-ig)

Walter


Kedvenc repülőgépmotorom, gyerekkorom egyik alapvető hangjának forrása: Walter Minor WM-6 III

1898     Josef Walter műhelyt nyit Smíchovban
1903     első motorbicikli eladása
1907     külön motorokat is árusítanak
1911     cég: společnost J.Walter a spol.
1913     új üzem Jinonicében ("Waltrovka")
  autók gyártása
1919     részvénytársaság: akciovou továrnu automobilů Josef Walter a spol.
1923     első repülőgépmotor (NZ-60)
1924     buszok, teherautók gyártása
1929/32  Walter Minor motorcsalád kifejlesztése
1931     Fiat gépkocsik gyártása
1932     új név: Akciová společnost Walter, továrna na automobily a letecké motory
1937     személygépkocsigyártás megszüntetése, utána csak alvázak, alkatrészek
II. vh. Walter Automobil und Flugmotoren Fabrik AG
1945     államosítás
1946     nemzeti vállalat: Letecké závody n.p.
1949      új név: Motorlet n.p.
1951-től  csak repülőgépmotorok gyártása Jinonicében
1961     M-701 sugárhajtómű (Aero L-29-hez)
1964     dugattyús motorok gyártásának átadása Aviának
1967/75 M601 turboprop hajtómű (Let L-410-hez)
1991     részvénytársaság: Motorlet, a.s.
1995     privatizáció Walter a.s.
2005     Walter Engines a.s.
2007     fúzió az Avia motorgyártó részlegével
? felvásárlás: GE Avitation

Zetor

Zetor 7245 tractor in Třebíč.jpg
Autor: RiaVlastní dílo, CC BY-SA 3.0, Odkaz

Ez a márkát még én, a városi gyerek is ismertem :)

1918     Československé závody na výrobu zbraní v Brně hadianyaggyár ("Zbrojovka Brno")
1920-as évek     autók, motorok gyártása (1937-ig)
II.vh. Reichswerke Hermann Göring AG, Brno része
1945 Zbrojovka Brno, n.p.
  traktorfejlesztésbe kezdenek
1946     Zetor márkanév: "Zet" ("Z" mint Zbrojovka) + "traktor"
1993     privatizáció: Zetor, a.s.
2007     Zetor Tractors a.s.

Zlin (Moravan)


Balra: második világháborús gépeket utánzó Trénerek egy repülőnapon. Jobbra: egy Z-43-as.

Szép és jó gépek - meg a "Čmelak" - gyártója.

1934     alapítás Otrokovicében: Zlínská letecká společnost, a.s., fő részvényes a Ba»a
II. vh.  Zlínské letecké závody néven Klemm, Bücker gépek gyártása
1945     államosítás: Zlínské letecké závody, a.s. v národní Sprave
1946     az Automobilové závody n.p. részévé teszik, Zlínavion néven
1947     Z-26 "Tréner", egy világsikerű sorozat kezdete
1948     a Let, n.p. része
1953     újra önálló, új néven: Moravan, n.p.
1963     a Lettel együttműködve a Z-37 "Čmelak" kifejlesztése
1975     Z-50
1990     részvénytársaság: Moravan a.s.
2005     megveszi a CzechAircraft, s.r.o., új név: Moravan Aviation s.r.o.
2009     csőd
2009      ZLIN AIRCRAFT a.s.

®OS Vrútky


Balra: a Stadlerrel és az Adtranzzal együtt gyártott 425.95-ösök egyike. Jobbra: a saját tervezésű 861-esekkel sok gond volt.

1874     a Kassa-Oderbergi Vasút műhelyt létesít Ruttkán
1960     utolsó gőzmozdony fővizsga elvégzése
1994     részvénytársaság: ®OS Vrútky a.s.
2000     ZSSK 425.95-ösök gyártásában részvétel
2011- ZSSK 861-es sorozat

Z«S Martin


Pielstick-motoros, T 466.0 sorozatú mozdony Túrócszentmártonból. A füst a szerelvény másik végén dolgozó gőzmozdonyból jött.

Nehézgépeket gyártottak: traktort, bányamozdonyt... tankot. Meg néha sima mozdonyt is. Talán a hadiipari tevékenység miatt, de elég keveset találtam róla a neten.

1949 Závody »aľkého strojárstva Martin ("Nehézgépipari Gyárak Túrócszentmárton") alapítása
1957 nagyvasúti járművek gyártása
1960 dízelmotorok gyártása mozdonyokba
1966 SEMT-Pielstick PA4 motorcsalád licenszének megvásárlása

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez