Cégtörténetek: Németország (mindkettő)
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol

Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a minimalista szösszenetek. Már csak azért is, mert össze szokott keveredni, hogy mikor hívták az uerdingeni vagongyár tulajdonában levő düsseldorfi gyárat DÜWAG-nak, és mikor DUEWAG-nak. Vagy hogy volt MAN-osok által az AEG-nek tervezett villamosra később miért írták azt, hogy ADtranz. Vagy hogy az első világháború Gotha repülőgépeit ugyanaz a cég gyártotta, amelyik az ötvenes-hatvanas évek "gothai" villamosait. Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista lehet, hogy még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni - eredetileg elkezdtem az autó- és repülőgépgyárakat is felsorolni, de rájöttem, hogy sose fogok a végére érni...

Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb weboldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, a csődeljárás kezdetét? Felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. Például sokszor a nagy cégek megszűnése után fennmaradnak egykori leányvállalatok, telephelyek, melyek a régi név valamilyen formájában dolgoznak tovább, de olyan is van, hogy a nevet valaki egyszerűen megveszi magának, és tovább használja. Ilyenkor akkor most megszűnt az eredeti cég vagy sem? Nem mindig látom át. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!

Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel! :)

Legutóbb bővítve: 2020. április 12.

Tartalomjegyzék

ADtranz
AEG
Benz
Bochumer Verein
Borsig
Bosch
Christoph & Unmack / Niesky
Daimler
Daimler-Benz
DASA
Demag
Deutz
Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG
Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG)
DWA
DWM
Falkenried
Fuchs
GHH / Gutehoffnungshütte
Gothaer Waggonfabrik
Hanomag
Hansa
Harkort
HAWA
Heiterblick
Henschel
Herbrand
Hoesch
Kiepe
Kirow
Knorr / Knorr-Bremse
Krauss-Maffei
Krupp
LEW (Hennigsdorf)
LHB / Linke-Hofmann-Busch
Lindner / Waggonbau Ammendorf
LKM, Babelsberg
LOWA
MAN
Mannesmann
Maschinenfabrik Esslingen
Messerschmitt-Bölkow-Blohm
MTU
Orenstein & Koppel / O&K
Rathgeber
Raw Schöneweide
Reichswerke "Hermann Göring"
Rheinstahl
Salzgitter AG
Schuckert
Schwartzkopff / BMAG
Siemens
TAKRAF
Talbot
Thyssen
Van der Zypen & Charlier / Westwaggon
Vossloh
Waggonbau Bautzen
Waggonfabrik Uerdingen / DÜWAG / DUEWAG
Wegmann
WUMAG Görlitz
ZF Friedrichshafen

A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)

ADtranz

ADtranz-Schild (FS E.464.039).JPG
By User:Mattes - Own work, Public Domain, Link

Amikor elkezdtem a kötöttpályás közlekedéssel foglalkozni, ez volt az egyik első cég, amire felfigyeltem, hogy milyen globális játékos: gyakorlatilag mindenben benne volt, ami nem Siemens vagy Alstom. Aztán mire megszoktam volna a furcsa írásmódú nevet, hirtelen Bombardier lett belőle...

1985     a Daimler Benz megveszi az AEG-t, de az még egy ideig a saját neve alatt tevékenykedik
1988     a svéd ASEA + a svájci BBC összeáll -> Asea Brown Boveri (ABB)
1990     az AEG megveszi a MAN Gutehoffnungshütte Schienenverkehrstechniket
1992     az AEG megveszi a LEW Hennigsdorfot -> AEG Schienenfahrzeuge Hennigsdorf GmbH
1993 az AEG közlekedési üzletága AEG Schienenfahrzeuge Nahverkehr & Wagen GmbH néven tevékenykedik tovább
1996     az AEG Schienenfahrzeuge és az ABB megalakítják az ABB Daimler Benz Transportationt, azaz az ADtranzt (de előbb kartellügyi kifogás miatt el kellett adniuk a Kiepét)
1997 bevásárolják magukat (többek közt) a MÁV Dunakeszi Járműjavítóba és a Pafawagba
1999     a DaimlerChrysler kivásárolja az ABB-t, új cégnév: DaimlerChrysler Rail Systems - de az ADtranz márkanév marad
2001     a céget megveszi a kanadai Bombardier Transportation (Berlin-Pankow telephelyet kartellügyi kifogás miatt el kellett adniuk Stadler Railnek)

AEG


Berlinben pár helyen még lehet használaton kívüli AEG gyárcsarnokot látni. Bónuszként ezen a képen a villamos is az AEG terméke (... volt egy időben, mert MAN-GHH-ként kezdte, aztán ADtranz lett belőle).

Az AEG méretéhez és jelentőségéhez csak a Siemens vagy a General Electric mérhető. Például valószínűleg mindenkinek volt már AEG mosógépe, legfeljebb nem tudott róla :)

1883     alapítás: Deutsche Edison-Gesellschaft für angewandte Elektrotechnik
1887     új név: Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft (AEG)
1888     a marokcsapágyas motor és a görgős rúdáramszedő licenszének megvétele Frank Sprague-tól, lehetővé téve a villamosgyártásba beszállást (a nagy konkurens Siemens ekkor egyéb hajtásokkal (lánc, dörzs) és áramszedőkkel (alsóvezeték, hasított cső) kísérletezett, később pedig kifejlesztette a líra áramszedőt)
1890     első háromfázisú motor
  az amerikai Edison General Electric Co. alapításában részvétel (1892-ben ez lesz a General Electric egyik alapító része)
1891     váltóáramú nagyfeszültségű áramátvitel gyakorlati demonstrálása Laufen és Frankfurt am Main közt
1903     Siemens&Halskéval Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m.b.H., System Telefunken (vagy egyszerűen csak Telefunken) alapítása
  kölcsönös licenszmegosztási szerződés a General Electric-kel
1904     magába olvasztja az Union-Elektricitäts-Gesellschaftot (UEG)
1909     új üzem építése Hennigsdorfban
1911     AEG-Schnellbahn AG alapítása a mai berlini U8 építésére - a háború miatt félbemarad, később a város maga fejezi be
1929/30 a General Electric bevásárolja magát a cégbe
1935     az első magnetofon (Magnetophon K1) kifejlesztése
  a Borsig megvétele
1941     a Siemens eladja a Telefunken-beli részesedését az AEG-nek
II. vh. után a keleten levő AEG üzemeket és leányvállalatokat a szovjetek lefoglalják, pl. Hennigsdorf -> VEB Lokomotivbau Elektrotechnische Werke Hennigsdorf (LEW)
  de a nyugat-berlini üzemek egy részének gépeit is leszerelik a szövetségesek
  a nyugati oldali cégek vezetése előbb Hamburgba majd Frankfurtba költözik
1965     KRT Kernreaktorteile GmbH alapítása General Electric-kel atomeraktorok fejlesztésére és gyártására
1967     fúzió a Telefunkennel -> Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft AEG-Telefunken
1968     Transformatoren Union AG és Kraftwerk Union AG létrehozása a Siemensszel az erőművi piacon való hatékony fellépésre
1976     a General Electric minden AEG-beli részesedését eladja
1977     megkezdődik a Hajdu Minimat gyártása az AEG valamelyik kisebb Lavamat mosógépének licensze alapján :)
1979     AEG-Telefunken AG
1981     az AEG csődvédelmet kér
1983     eladják a Telefunken szórakoztatóelektronikai részét
1985     elkezd többséget szerezni a Daimler-Benz
1990     MAN-GHH megszerzése
1992     LEW megszerzése -> AEG Schienenfahrzeuge GmbH
1994     új név: AEG Daimler-Benz Industrie
  az AEG Hausgeräte AG a svéd Electroluxhoz kerül
1995     AEG Schienenfahrzeuge GmbH átszervezése az ADtranzba
1996     megszűnik a "nagy" AEG (beleolvad a Daimler-Benzbe), de kisebb cégek még maradnak ezzel a névvel

Benz

Aki esetleg még nem hallott volna róluk: ők gyártották a világ első autóját.

1879     Carl Benz kifejleszt egy kétütemű gázmotort
1883     Benz & Cie. Rheinische Gasmotorenfabrik in Mannheim alapítása (na vajon hol)
1886     első (még háromkerekű) autó
1899     részvénytársaság: Benz & Cie. AG
1911     új név: Benz & Cie., Rheinische Automobil- und Motorenfabrik AG
1926     összeolvadás a Daimlerrel: Daimler-Benz AG

Bochumer Verein

1842     Gußstahlfabrik Mayer & Kühne
1854     Bochumer Verein für Bergbau und Gußstahlfabrikation
1860     vasúti kerékpárok gyártásának kezdete
1889     teherkocsik gyártásának kezdete
1920     Hugo Stinnes felvásárolja a cég felét, mely a Rhein-Elbe-Union GmbH része lesz
1926     a VESTAG konszern része lesz: Vereinigte Stahlwerke A.-G., Bochumer Verein
1934     formálisan újra önálló: Bochumer Verein für Gußstahlfabrikation AG
1947     a berendezések egy részét leszerelték és elszállították
1951     újraalapítás: Gußstahlwerk Bochumer Verein AG
1956     régi név: Bochumer Verein für Gußstahlfabrikation AG
1965     a Krupp része lesz
1977     az eredeti telephely kovácsüzemét kiszervezik: Fried. Krupp Stahlschmiede und Bearbeitung (FKS)
  a vasúti kerékpárok fejlesztésében és gyártásában fontos szereplő
1998     a megmaradt kovácsüzem Bochumer Verein Verkehrstechnik GmbH néven folytatja

Borsig

05001 Nuernberg 2006-08.jpg
Egy jónevű mozdonygyár volt. Von en:User:Doco, wiki+spam@eindruckschinderdomain.de - Digital still picture, CC BY-SA 2.0 de, Link

1837     a breslaui August Borsig öntödéje Berlinben: Eisengiesserei und Maschinenbauanstalt von A. Borsig
1841     első mozdonyuk legyártása
1898     tegeli telephely megnyitása
1924     Borsigturm
1931     az AEG megvásárolja a mozdonygyárat: Borsig Lokomotiv-Werke GmbH Hennigsdorf (BLW)
  a cég maradékát államosítják: A. Borsig Maschinenbau AG
1936     Rheinmetall-Borsig AG, Tegel
1938     a részvénytöbbség a Reichswerke "Hermann Göring" tulajdonába kerül
II. vh. után a hennigsdorfi üzem keleti kézbe kerül -> Lokomotivbau Elektrotechnische Werke "Hans Beimler" Hennigsdorf
1950     újraalapítás a Rheinmetall AG által: Borsig AG
1956     eladva a Salzgitter AG-nak
1964     Borsig GmbH gépgyár
1970     megveszik -> Babcock-Borsig AG
2002     csőd, de újraalapítják (mozdonyt már rég nem gyártanak)

Bosch (Robert Bosch GmbH)

A világ legnagyobb autóipari beszállítója.

1886 Werkstätte für Feinmechanik und Elektrotechnik alapítása Stuttgartban, igen, kitaláltátok, Robert Bosch által
1887 kisfeszültségű mágnesgyújtó gázmotorokhoz
1917 Robert Bosch AG
  fő termékek: fényszórók, ablaktörlők, befecskendezők
1937 Robert Bosch GmbH
később lambda-szonda, elektronikus ABS, elektronikus motorvezérlés kifejlesztése

Christoph & Unmack / Niesky

1882     Doecker’sche Barackenfabrikation Christoph & Unmack, Neuhof bei Niesky faházak építésére (!) szakosodva
1899     részvénytársasággá válnak
1917     vasúti kocsik gyártása
1929     a forgóvázas, automata menetkapcsolós "Grosser Hechtwagen" kifejlesztése a Dresdner Straßenbahn AG-vel együttműködve
II. vh. után  a keleti oldalon marad: VEB Waggonbau Niesky
1990     a DWA része lesz
1998     a DWA-t megveszi a Bombardier
2005     kiválás
2008     fizetésképtelenség után: DB Waggonbau Niesky GmbH
2014     Waggonbau Niesky GmbH
2017     csőd
2018     megveszi a Tatravagónka

Daimler

Ők találták ki a Merciket. Az angol Daimler egy másik cég, melyet eredetileg a német Daimler termékeinek terjesztésére alapítottak, de később saját jogon működő autógyár lett.

1890     Gottlieb Daimler megalapítja a Daimler-Motoren-Gesellschaftot (DMG) Cannstattban (ami ma Stuttgart része)
1883 az első négyütemű benzinmotor kifejlesztése
1886 az első motorkerékpár (még támasztókerekekkel, szóval talán nem a kerékpár a jó szó) kifejlesztése
1902     a Mercedes márkanév levédetése
1909     megtervezik a csillag-emblémát
1926     összeolvadás a Benzzel: Daimler-Benz AG

Daimler-Benz


Aki őket nem ismeri, az menthetetlen :) Ezzel együtt ma a Mercedes már egy külön vállalat, miközben az anyavállalat Daimler-Benz az egyik legnagyobb európai cég.

1926     létrejön a Daimler és a Benz összeolvadásával
1933 után Németország újra felfegyverzése miatti konjunktúra
kicsit később itt történtek dolgok
80-as évek AEG, Dornier, Fokker, MBB, MTU megszerzése -> Deutsche Aerospace AG (DASA)
? AEG közlekedési üzletága + ABB ->  ABB Daimler Benz Transportation (ADtranz)
1989     a személy- és haszongépjárműgyártást kiszervezték a Mercedes-Benz AG-ba
1998     Daimler-Benz + Chrysler -> DaimlerChrysler AG
2007     Chrysler eladása -> Daimler AG

DASA

1989     Deutsche Aerospace AG megalapítása a Daimler-Benz részeiből (AEG, Dornier, MTU)
  MBB megszerzése
1992 kooperáció a holland Fokkerrel
1995 új név: Daimler-Benz Aerospace AG
1996 Fokker eladása
1998     DaimlerChrysler Aerospace AG
2000     fúzió: DASA + Aérospatiale-Matra + CASA -> EADS - European Aeronautic Defence and Space Company
2014     Airbus SE

Demag

1910 a Deutsche Maschinenbau-Aktiengesellschaft alapítása Duisburgban több kisebb cégből
1926 a Maschinenfabrik Thyssen & Co. AG, a Thyssen AG gépgyárának megszerzése
utána daruk, mozdonyok, páncélozott járművek gyártása
II. vh. után acélművek és kohók építése a világban
1973 megveszi a Mannesmann
2000/01 a Mannesmann feldarabolásával a Siemenshez és a Boschhoz kerülnek, akik továbbadják a részeket
utána az egyik utódcég még mindig gyárt darukat Demag név alatt

Deutz

Itthon leginkább a Magirus Deutz tűzoltóautókról lehet ismerős a név, de amúgy ők gyártottak először Otto-motorokat!

1864     Nicolaus August Otto + Eugen Langen = N. A. Otto & Compagnie gázmotorok építésére
1869     újraalapítás: Langen, Otto und Roosen Deutzban
1872     részvénytársaság
  Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach is itt dolgozik
1876     megépítik az első Otto-motort
1921     Motorenfabrik Deutz AG
1936     az ulmi Magirus átvétele, megjelenik a Magirus-Deutz márkanév
1938     újabb felvásárlások -> Klöckner-Humboldt-Deutz AG
1948     elkezdenek léghűtéses motorokat beépíteni
1959     Westwaggon megvétele
1975     Magirus-Deutz AG + Fiat haszongépjármű üzletága = Iveco
1996     Deutz AG

Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG

1861     a csődbe jutott Overweg & Büngerből létrejön az Eisenbahnwagen- und Maschinenfabrik Carl Weyer & Cie.
1882     új név: Düsseldorfer Eisenbahnbedarf, vorm. Carl Weyer & Cie.
1927     megveszi a Van der Zypen & Charlier, létrehozzák a Vereinigte Westdeutsche Waggonfabriken AG-t (Westwaggon), a düsseldorfi telephelyet bezárják

Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG)


Magánvélemény, de szerintem ezek a valaha készült legjobb hagyományos villamosok: hannoveri négytengelyes DÜWAG "Grossraumwagen" balra, kölni DÜWAG csuklósok jobbra

1890     Gebrüder Schöndorff famegmunkáló gyár, egyik tevékenységük vasúti kocsik belső terének elkészítése
1910     részvénytársaság: Gebrüder Schöndorff Aktiengesellschaft
I.vh. után vasúti kocsik gyártása
  a Talbot a cég fő részvényese lesz
1930     felvásárolja a Linke-Hofmann-Busch
1933     a cég "árjásítása" miatt új név: Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG)
1935     a részvényeket átveszi a Waggonfabrik Uerdingen
1951     DÜWAG "Grossraumwagen"
1956   DÜWAG csuklós
1959 teljesen beolvad Waggon-Fabrik Uerdingen AG-be, de a DÜWAG megmaradt márkanévnek a villamosoknál

DWA / Deutscher Waggonbau AG

  előd: Kombinat Vereinigter Schienenfahrzeugbau der DDR (VSB)
1990 néhány cég a fentebbiből összeáll DWA-vá:
  VEB Waggonbau Bautzen, VEB Waggonbau Dessau, VEB Waggonbau Görlitz, VEB Waggonbau Ammendorf, VEB Waggonbau Niesky
  másokat felvásárolt az eredeti tulaj (LEW) vagy megszűntek (Gotha, Babelsberg)
1995 a dessaui gyár kiszáll
1998 a DWA-t felvásárolja a Bombardier

DWM


Alapvetően fegyvergyár volt, mely Berlin felosztása után villamosokat is gyártott. Ezeket az NSZK villamosüzemek direkt azért vásárolták, hogy ezzel is támogassák Nyugat-Berlin fennmaradását.

1872     Patronenhülsenfabrik Henri Ehrmann & Cie, Karlsruhe
1878     Deutsche Metallpatronenfabrik Lorenz
1889     új tulaj (Ludwig Loewe & Co.) -> más cégekkel együtt beleolvasztja a Deutsche Metallpatronenfabrikba
1896     Ludwig Loewe & Co. + Mauser + Metallpatronen AG  > Deutsche Waffen- und Munitionsfabriken AG (DWM) Berlinben
1922     békeszerződés miatt új név: Berlin-Karlsruher Industrie-Werke AG (BERKA)
1936     újra Deutsche Waffen- und Munitionsfabriken AG (DWM)
1949     Industrie-Werke Karlsruhe AG (IWK)
1950-es a berlini részből Deutsche Waggon- und Maschinenfabriken GmbH lett
1959 után     DÜWAG-utánérzés csuklós villamosok Karlsruhénak

Falkenried

Nagyon karakteres forgóvázas villamosokat gyártottak Hamburg számára, de emellett kifejlesztették a becsuklásgátlót is, ami lehetővé tette a tolócsuklós buszok gyártását.

1892     a hamburgi Straßen-Eisenbahn-Gesellschaft (SEG) kocsiszínt és műhelyt nyitott a Falkenried nevű utcában
1894     az első villamoskocsi legyártása
1897     négytengelyeseket (forgóvázas kocsikat) gyártottak Hamburgnak
1918     az SEG-t megvette a Hamburger Hochbahn AG
1968     önállósodás: FG Fahrzeugwerkstätten Falkenried GmbH
1975     az FFG és a Hamburg-Consult kifejlesztette a becsuklásgátlót tolócsuklósokhoz
1976     az SL II standard busz (VÖV II) prototípusának kifejlesztése
1999     a műhely új helyre költözött

Fuchs


Balra: középbejáratú ikerkocsi 1928-ból. Jobbra: egy KSW 1948-ból. A cég székhelye miatt a bécsiek az ő KSW-iket "Heidelberger"-nek hívták.

1862     Waggonfabrik Heinrich Fuchs
1899     részvénytársaság: H. Fuchs Waggonfabrik AG Heidelberg
1901     elkezdődik a villamosok gyártása
1929     csőd, de a Düsseldorfer Waggonfabrik Gebr. Schöndorff AG megmenti
1930     a részvénytöbbséget átveszi a Westwaggon
1943     KSW motorkocsik építése az uerdingeniek tervei alapján (1950-ig)
1957     eladás a International Harvester Company-nak

GHH / Gutehoffnungshütte

Nevében "csak" egy kohó, ehhez képest a XX. században felvásárolta az esslingeni gépgyárat és a MAN-t is!

1758     előd: St-Antony Hütte, Oberhausen
1785     "Gute Hoffnung", Oberhausen-Sterkrade
1820     gépgyártás kezdete
1854     bányák felvásárlása (minden "egy tető alatt" a nyersanyagtól a kész termékig)
1873     új név: Actienverein für Bergbau und Hüttenbetrieb, Gutehoffnungshütte (GHH)
1920     Maschinenfabrik Esslingen többségi tulajdonosa lesz
1921      MAN megvásárlása
1923     két fő rész: Gutehoffnungshütte, Aktienverein für Bergbau und Hüttenbetriebe Münchenben, Gutehoffnungshütte Oberhausen AG Oberhausenben
II. vh. után feldarabolás: Hüttenwerke Oberhausen AG (HOAG), Bergbau AG Neue Hoffnung, GHH Aktienverein
1968     a HOAG-ot megveszi a Thyssen AG
1985/86 összeolvadás a MAN AG-val (kisebb cégek még léteznek GHH kezdetű néven)

Gothaer Waggonfabrik


Kéttengelyes és négytengelyes gothai villamosok

Az NDK villamosgyártása gyakorlatilag összeforrt "a" gothai motorkocsikkal, elsősorban a kéttengelyesekkel.

1883 ős: Fritz Bothmann lakatosműhelye Gothában
1892 Fritz Bothmann & Glück Maschinenfabrik & Carussellbau-Anstalt - ahogy a névből látszik, az egyik fő profil körhinták gyártása volt!
1898 részvénytársaság: Gothaer Waggonfabrik vormals Fritz Bothmann & Glück AG
  villamosgyártás megkezdése
1910 Gothaer Waggonfabrik AG (GWF)
  ugyanebben az évben léghajók kikötőhelye nyílik a gyár mellett, majd reptér létesül
1912 repülőgép-gyártás kezdete a gyárban
1920 a Versailles-i békeszerződés értelmében be kellett szüntetni a repülőgépgyártást, emiatt jobban ráfeküdtek a vasúti járműgyártásra
1931 a cégben többséget szerez az O&K
II. vh. teher-vitorlázók építése
1946 a gyár szovjet tulajdonba kerül, a gépeket leszerelik és elviszik
1947 NDK kézbe kerül: VEB Waggonbau Gotha a LOWA égisze alatt
1954 az NDK egyetlen villamosgyára lesz, a LOWA ET50 alapján kifejlesztik az ET57/EB57 családot
1958/62 T4-62 négytengelyes "Grossraumwagen"
1965 G4-65 "Bengáli"
1967 központi utasításra megszüntetik a villamosgyártást, helyette ipari hűtéssel foglalkoznak új néven: VEB Luft- und Kältetechnik Gotha
1983 központi utasításra alkatrészeket gyártanak Wartburgokhoz
1991 után utánfutógyártás, '97 óta a Schmitz égisze alatt

Hanomag

1835     előd: Eisen-Giesserey und Maschinenfabrik Georg Egestorff
1871     Hannoversche Maschinenbau Actien-Gesellschaft vorm. Georg Egestorff, Linden vor Hannover alapítása
1904     Hanomag márkanév
1934     felvásárolja a Bochumer Verein
1952     átveszi a Rheinstahl
1980     megveszi az IBH-Holding (meg ne kérdezzétek, hogy az ki, mert ez az infó nem szerepel a jegyzeteimben)
1983     csőd

Hansa

1880     ős: Wagenbauanstalt Walle, Großer Bremer Pferdebahn
1908     előd: Norddeutsche Waggonfabrik (Nordwaggon)
1929/30 átveszi az LHB és bezárja
utána     a területet a Borgward és a Focke-Wulf használja
1946     ugyanott megalapítják a Hansa Waggonbau GmbH-t
1959     a zseniális Hansa GT4 kifejlesztése
1975     csőd
utána     utód ugyanott: Bremer Waggonbau GmbH
1995     az is bezár

Harkort

Dvg177lap070805.jpg
Von Stefan Kunzmann - Eigenes Werk, Gemeinfrei, Link

Egy acélszerkezet- és hídelemgyár, mely 1926-ban kísérletezésképp épített két villamoskocsit Duisburgnak. Meglepő módon olyan korszerű, Jakobs-csuklós járművekről volt szó, melyek csak az ötvenes évek végétől kezdtek elterjedni. Sajnos a két példányból nem lett sorozatgyártás, a cég visszatért eredeti profiljához, majd megszűnt.

1674 iparos-dinasztia megalapítása Johann Caspar Harkort által
XIX. század kovácsolt és öntöttvas termékek előállítása
1850 után híd és egyéb fém magasépítési elemek gyártása
1860 közvetlen előd: Brückenbauanstalt Johann Caspar Harkort
1872 AG für Eisenindustrie und Brückenbau vorm. Johann Caspar Harkort alapítása Duisburgban
1926 Európa első forgóvázas csuklós villamosának legyártása
1931/33 a cég csődbe megy, a létesítményeit felvásárolja a Demag

HAWA


Fémvázas hannoveri HAWA szerelvény 1928-ból

1830     előd: kerékgyártó műhely Lindenben (ma Hannover része)
1857     kocsik készítése
1891     lóvasúti kocsik
1895     vasúti kocsik
1898     a Hannoversche Holzbearbeitungs- und Waggonfabriken (vorm. Max Menzel und Buschbaum & Holland) AG alapítása
1904     Hannoversche Waggonfabrik AG
1933     csőd

Heiterblick

1926     előd: a Leipziger Verkehrsbetriebe megnyitja Európa legnagyobb villamos főműhelyét Lipcse Heiterblick nevű városrészében 
közben eltelt sok idő
2003  a Leipziger Fahrzeugservice-Betriebe GmbH (LFB) és az IFTEC GmbH & Co. KG két prototípus kocsit gyárt a Leipziger Verkehrsbetriebe GmbH (LVB) számára
2004     LEOLINER Fahrzeug-Bau Leipzig GmbH (FBL) alapítása a Leoliner gyártására
2006     a Siemens eladja 51%-os részesedését, a vevő a Kirow
2007     átnevezés HeiterBlick GmbH-ra
2009     a Pöstlingbergbahn régi kocsijainak újaépítése
  a Vamos Stadtbahn-kocsi kifejlesztése a Vossloh Kiepével

Henschel

Legyártották a világ leghíresebb harckocsiját, építettek repülőgépeket; a mozdonygyárat később megvette egy nagyobb hal, azt egy még nagyobb hal, azt egy még annál is nagyobb, aztán azt is egy még nagyobb - és mindeközben a név eltűnt.

1810-es évek Henschel & Sohn öntöde Kasselben
1816     gőzgépek gyártása
1848     első gőzmozdonyuk
1905     első villanymozdonyuk
1910     első Otto-motoros mozdony
1920     részvénytársaság: Henschel-Werke AG
1925     buszok és teherautók gyártása (Henschel & Sohn néven)
1942     Panzerkampfwagen VI "Tiger" (Tigris)
1943     Panzerkampfwagen VI B "Tiger II" (Királytigris)
1948     újból gyárthatnak komolyabb mozdonyokat
1956     Henschel HS 160 USL-G csuklós busz, ami az Ikarus 180-ast... khm, "ihlette"
1964     felvásárolja őket a Rheinischen Stahlwerke -> Rheinstahl-Henschel
1976     a Rheinstahlt felvásárolja a Thyssen -> Thyssen Henschel
1990     ABB közlekedési része + Thyssen Henschel -> ABB Henschel, Mannheim
1993 kifejlesztik a Variobahn alacsonypadlós villamost, amit később az ADtranz/Bombardier gyártott, majd a típus a svájci Stadler Railhez került
1996     az ABB közlekedési része az Adtranz része lesz, így a Henschel név eltűnik
2001     az ADtranz a Bombardieré lesz

Herbrand

1866     alapítás: P. Herbrand & Cie.
1883     korai villamoskocsik gyártása a legkorábbi európai villamosüzemek számára: Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl, Frankfurt-Offenbacher Trambahn-Gesellschaft (a villamosberendezést a Siemens&Halske szállította)
1889     részvénytársaság: Waggonfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. P. Herbrand & Cie., Köln-Ehrenfeld
1917     felvásárolta a Linke-Hofmann-Werke

Hoesch

1871     vas- és acélmű alapítása Dortmundban: Eisen- und Stahlwerk Hoesch AG
1926 után önálló maradt, nem lett a Vereinigten Stahlwerke AG része
1991     ellenséges felvásárlás a Fried. Krupp AG által

Kiepe


Számos egyéb dolog mellett a budapesti Ikarus 435-ös és 412-es trolik villamosberendezéseit is ők szállították.

1906     Theodor Kiepe villamos ívlámpa javító műhelyt nyit Düsseldorfban
1950     trolibuszok villamosberendezésének gyártása
? Kiepe Elektrik GmbH
1988     a GEC Alsthom megvásárolja
1993     az AEG vásárolja meg
2002     megveszi a Vossloh -> Vossloh Kiepe
2016     megveszi a Knorr

Kirow


Annyira komoly daru-specialisták, hogy túlélték a rendszerváltást.

1880     Technisches Bureau und Maschinenbauanstalt Lipcsében
1899     Unruh & Liebig AG
1937     Peniger Maschinenfabrik und Unruh & Liebig AG
1946     szovjet részvénytársaság: Maschinenfabrik Unruh & Liebig SAG
1952     megkapja a Kirow nevet Szergej Mironovics Kirov után
1954     keletnémet tulajdonba adás: VEB Schwermaschinenbau S.M. Kirow Leipzig
1958     a TAKRAF része
1995     Kirow Leipzig AG
2006/10 a LEOLINER Fahrzeug-Bau Leipzig GmbH megszerzése
2008     Kirow Ardelt GmbH

Knorr-Bremse

A fékrendszereik nélkül megállna a világ :)

1905     Knorr-Bremse GmbH
1911     részvénytársaság: Knorr-Bremse AG
1923     teherautókhoz is gyártanak fékrendszereket
1945     a berlini telephely szovjet területre esik -> Knorr-Bremse SAG, 1954-től VEB Berliner Bremsenwerk
  a müncheni üzem Süddeutsche Bremsen-AG néven folytatja a gyártást nyugati területen
1946     újraalapítás nyugaton: Knorr-Bremse GmbH
1985     Knorr-Bremse GmbH + Süddeutsche Bremsen-AG = Knorr-Bremse AG
1990     a keleti és nyugati gyárak összeállnak
2016     Vossloh Kiepe megvétele

Krauss-Maffei

Ez is akkora cég, hogy kicsit belezavarodtam a történetébe. Az biztos, hogy a különböző üzletágai külön utakat járnak 1999 óta, tehát nem ugyanaz a cég gyártja a tankokat, mint amelyik Siemens név alatt a mozdonyokat.

Maffei  
1838     Joseph Anton von Maffei átveszi a bajor udvari kovácsműhelyt
1841     első gőzmozdony legyártása
? Lokomotivfabrik J. A. Maffei
1927     részvénytársasággá alakul
Krauss  
1866     Krauß & Comp. alapítása Münchenben
1867     első mozdony
1877     tramway-lokomotivok gyártása
1880     gyár Linzben
Krauss-Maffei   
1931 a Krauß és a Maffei fúziójával létrejön a Lokomotivfabrik Krauß & Comp. - J. A. Maffei A.G
30-as hadiipari fejlesztések kezdete
1940     Krauss-Maffei AG
II. vh. után egy ideig csak buszokat építhetnek
1961     Leopard 1 harckocsi kifejlesztése más cégekkel együttműködve
1979     Leopard 2 harckocsi gyártása
? fuzionál a Mannesmann Demaggal -> Mannesmann Demag Krauss-Maffei
1999 a fegyvergyártás összeolvad a Wegmannal -> Krauss-Maffei Wegmann (KMW), ami külön történet
2000 a Mannesmann feldarabolásakor a Siemens 49%-os tulajdont szerez a cégben
  közlekedési üzletág -> Siemens Krauss-Maffei Lokomotiven GmbH
2001   Siemens Krauss-Maffei Lokomotiven GmbH -> Siemens AG
2010 a Siemens eladja a részét a KMW-ben a Wegmannak
2015 fegyvergyártó rész: KMW + a francia Nexter -> KANT -> később Honosthor -> még később KMW + Nexter Defense Systems NV holland központtal
2016 a "maradék" Krauss-Maffei kínai tulajdonba kerül

Krupp

Valószínűleg a világ leghíresebb és leghírhedtebb fém- és hadipari cége. Volt. Manapság leggyakrabban lifteken és mozgólépcsőkön találkozhatunk a cég nevével.

1811     alapítás: Firma Friedrich Krupp zur Verfertigung des Englischen Gussstahls und aller daraus resultierenden Fabrikationen (tényleg ez volt a cég hivatalos neve!)
1843     acél ágyúcsövek gyártásának megkezdése
1847     vasúti termékek gyártása
1860-as évek előbb vasérc-, majd szénbányák felvásárlása (az alapanyagtól kész termékig minden "házon belül" van)
1903     Friedrich Krupp AG
1907     "Nagy Bertha" ágyú
1926     az Osramtól vett technológia alapján megjelenk a WIDIA ("kemény, mint a vídia")
1942 "Nehéz Gusztáv" és "Dora" vasúti lövegek
1943     részvénytársaságból ("AG") családi tulajdonú cég lesz
1947     a cégvezetés vádlott a nürnbergi perekben
1953     leszerelési megállapodás keretében el kell adni a fémipari érdekeltségeket
1963     az első MÁV V43-asok legyártása Essenben (lásd ezen a képen jobbra hátul!)
1965     fúzió a Bochumer Verein für Gussstahlfabrikation AG-vel, így ismét van fémipari érdekeltség -> Krupp Hüttenwerke AG
1968     kft-vé alakulás, a tulajdonos egy alapítvány -> Friedrich Krupp GmbH
1980     újabb felvásárlások után: Krupp Stahl AG
1984     új forgóváz kifejlesztése a MÁV V63-asához (ugyenebben az időben nekem az iskolában azt tanították, hogy a Krupp a leggusztustalanabb kapitalista cég, melynek mindkét világháború kirobbantásában szerepe volt)
1992     megszerezte a Hoesch AG-t -> Fried. Krupp AG HoeschKrupp
1999     fúzió a Thyssennel: ThyssenKrupp AG

LEW Hennigsdorf


Az NDK villamos hajtású vasúti járműveinek specialistája, a HÉV szerelvényeiket (lásd balra) mi is jól ismerjük. Jobbra: a nyolcvanas években kifejlesztett "Síntrabikat" az egyesült Németország nyugati oldalán is használják.

1910     az AEG vasúti járműgyártó üzemet épít Hennigsdorfban
30-as évek az AEG megveszi a Borsigot, a mozdonygyártását áttelepíti ide
1935     teljesen beolvasztják a Borsigot -> Borsig Lokomotiv Werke GmbH
II. vh. után szovjet tulajdonba vétel
1947     NDK tulajdonban: VEM Vereinigung Volkseigener Betriebe des Elektro-Maschinenbaus-Lokomotivbau Elektrotechnische Werke Hennigsdorf (Osthavelland)
1948     villanymozdonyok gyártása
1951     új név: VEB Lokomotivbau-Elektrotechnische Werke "Hans Beimler" (Beimler kommunista politikus volt, aki megszökött a dachaui koncentrációs táborból, majd a spanyol polgárháborúban halt meg)
1961     E11 "Holzroller"
1971     M.X a BKV-nak, később M.Xa
1985     DR 243 "Trabi"
1990     kft cégforma: LEW Hennigsdorf GmbH
1991     megveszi az AEG
1992     AEG Schienenfahrzeuge Hennigsdorf GmbH
1996     az AEG vasúti része, a AEG Schienenfahrzeuge GmbH beolvad az Adtranzba
2001     az ADtranzot megveszi a Bombardier

LHB / Linke-Hofmann-Busch


Balra: varsói Lw típusú kéttengelyes. Jobbra: amszterdami 9G sorozatú csuklós. Mindkettőt az LHB gyártotta.

Az egyik legnagyobb név a német járműgyártásban; a II. világháború után több országban is az iparág főszereplője lett különböző neveken.

1839     egyik előd: Wagenbauanstalt Gottfried Linke, Breslau
1867     G. Linkes Söhne, Waggonfabrik, Breslau
1876     másik előd: Eisenbahnwagenbauanstalt und Spritzenfabrik Gebr. Hofmann in Breslau
1897     Linke: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau
1906     Linke: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau und Maschinenbauanstalt
1912     összefogás: Linke-Hofmann-Werke Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagen, Lokomotiv- und Maschinenbau
1917     új név: Linke-Hofmann-Werke Aktiengesellschaft Breslau
I. vh. után újabb átvételek
1928     összefogás a Waggon- und Maschinenfabrik AG vorm. Busch, Bautzen céggel -> Linke-Hofmann-Busch-Werke AG
utána     újabb követhetetlen felvásárlások és átszervezések
II. vh. után NSZK, salzgitteri telephely: összefogás a Stahlwerke Braunschweig GmbH-val
  NDK, werdaui telephely: LOWA, majd VEB Kraftfahrzeugwerk "Ernst Grube" Werdau
  NDK, bautzeni telephely: Waggonbau Bautzen
  mivel Breslau Lengyelországhoz került: Pafawag
1958     Linke-Hofmann-Busch GmbH Salzgitter-Watenstedt
1994-97 a GEC-Alsthom felvásárolja a részvényeket
1998     Alstom LHB

Lindner / Waggonbau Ammendorf

1823     Gottfried Lindner nyerges-, később bognárműhelyt alapít Halléban
1883     ló- majd villamosvasúti kocsik építése
1900     Ammendorfba költözés
1903     GmbH (kft) alapítás
1905     részvénytársaság: Gottfried Lindner Wagen- und Waggonfabrik AG
II. vh. után szovjet tulajdonban
1952     keletnémet tulajdonban: VEB Waggonbau Ammendorf
1990     a Deutsche Waggonbau AG (DWA) részévé válik
1998     a Bombardier részévé válik
2005     bezárják

LKM, Babelsberg

Az NDK dízelmozdonygyártásának központja.

1899     alapítás Märkische Lokomotivfabrik Orenstein & Koppel oHG néven
1947     első háború utáni mozdony legyártása  
1948     államosítás: LOWA Lokomotivbau Karl Marx
1960     utolsó gőzmozdony legyártása
  DR V 180
1966     DR V 100 kifejlesztése - a sorozatgyártás a LEW-nél történt
1976     utolsó dízelmozdony, utána profilt váltott a gyár

LOWA


Az NDK mozdony- és vagongyártásának összefogó ernyőszervezete. A neve leginkább az általuk tervezett LOWA villamosoknak (ET50 Werdauban gyártva, ET54 Gothában gyártva) köszönhetően maradt fenn.

1945     Vereinigung Volkseigener Betriebe (VVB) des Lokomotiv- und Waggonbaus
1950     LOWA ET50
1954     új név: VVB Schienenfahrzeugbau
? Kombinat Vereinigter Schienenfahrzeugbau der DDR (VSB)
1990 után mindenki ment az útjára: ki önállóan, ki a DWA részeként

MAN

Overweight load transport.JPEG
A haszongépjármű-gyártás és a dízelmotorok megkerülhetetlen óriása. Von SRA Stan Parker - http://www.defenseimagery.mil; VIRIN: 960904-F-5009P-008, Gemeinfrei, Link

1837     egyik előd: Johann Friedrich Klett gépműhelye
1840     másik előd: Ludwig Sander gépgyára Augsburgban
1841   nürnbergi gyár: Eisengießerei Klett & Comp, Nürnberg
1844     az augusburgi gyárat átveszik más iparosok -> Reichenbach'sche Maschinenfabrik
1847   nürnbergi gyár: az első vasúti teherkocsi legyártása 
1857     augsburgi gyár: megalakul a Maschinenfabrik Augsburg AG
1865     nürnbergi gyár: Maschinenbau-Gesellschaft Nürnberg, Klett & Co
1873     nürnbergi gyár: Maschinenbau-Actien-Gesellschaft Nürnberg
1897      augsburgi gyár: dízelmotorgyártás kezdete
1898     Maschinenbau-Actien-Gesellschaft Nürnberg + Maschinenfabrik Augsburg -> Vereinigte Maschinenfabrik Augsburg und Maschinenbaugesellschaft Nürnberg AG
1908     kialakul a végleges név: Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg Aktiengesellschaft (MAN)
1915     a teherautógyártásra külön cég alapítása: MAN Saurer Lastwagenwerke GmbH
1921     felvásárolja a GHH
1924     teherautók közvetlen befecskendezésű dízelmotorral
60/70-es évek MTU és Büssing felvásárlása
1967-77  együttműködés a francia Saviemmel
  F7, F8,F9 típusok, a Rába "Edék" előképei
  D2156-os motor licenszének eladása a Rábának
1985     az MTU a Daimler-Benz tulajdonába kerül
  a vasúti járműgyártás saját céget kap: MAN Gutehoffnungshütte Schienenverkehrstechnik AG
  teherautók: MAN Nutzfahrzeuge GmbH
1989     a GT6N kifejlesztése, az első modern 100%-os alacsonypadlós a piacon
1990     az osztrák Steyr beolvasztása, vasúti járműgyártás eladása AEG-nek
1993     a vasútgyártás AEG Schienenfahrzeuge Nahverkehr & Wagen GmbH, Nürnberg néven fut tovább
1996     a vasúti járműgyártó rész beleolvad az ADtranzba
2000     a német Neoplan, a lengyel FSC "Star" és svájci Sulzer Turbo megvásárlása
2000     befejeződik a vasúti járműgyártás a nürnbergi telephelyen
2001     mellékvágány: utód ugyanazon a telephelyen az Integral Verkehrstechnik AG IVT a Jenbacher "Integral" motorvonatainak építésére
2007     a francia SEMT Pielstick felvásárlása
2011/13 a Volkswagen részvénytöbbséget szerez a cégben
2015     MAN Truck & Bus AG + Scania AB konszern -> Traton, de az egyes cégek önállósága megmarad

Mannesmann

Csöveiről ismert hatalmas fémipari cég, melyet végül a Vodafone nyelt le.

1776     Arnold Mannesmann gyára Remscheidban
1885     Max és Reinhard Mannesmann kifejleszti a ferdehengerlést varrat nélküli csövek előállítására
1890     Pilger rendszerű csőnyújtó hengerlés
  Deutsch-Österreichische Mannesmannröhren-Werke AG, Berlin
1893     székhely áthelyezése Düsseldorfba
1908     Mannesmannröhren-Werke AG
utána     bányák felvásárlása (minden egy tető alatt a nyersanyagoktól a kész termékig)
II. vh után a szövetségesek feldarabolják: Mannesmann AG, Consolidation Bergbau AG, Stahlindustrie und Maschinenbau AG
1955     újra összeállnak: Mannesmann AG
1969/70 a Thyssen és a Mannesmann felosztja a piacot: az egyik az acéltermelést, a másik a csőgyártást visszafogja a másik javára
? Demag, Krauss-Maffei, VDO, Kienzle felvásárlása
1990     mobiltelefon-hálózat létrehozása, hatalmas sikerrel
1999     a telekommunikációra koncentrálnak, a többit átviszik az Atecs Mannesmann AG-ba, a Mannesmannröhren-Werke (csőgyártás) kivételével
  a Vodafone ellenséges kivásárlásba kezd
2001     utolsó Mannesmann AG közgyűlés
utána a Vodafone az Atecs-et eladja a Siemensnek és a Boschnak, a Mannesmannröhren-Werke AG-t a Salzgitter AG-nak

Maschinenfabrik Esslingen

1846         Emil Keßler gépgyárának alapítása Esslingenben
1847     mozdonygyártás kezdete
1920     megvásárolja a GHH
1956     GT4 "kurzgelenk" villamos
1965     a Daimler-Benz többséget szerez
  járműgyártás leállítása
2005     a már csak ingatlankezelőként működő cég felszámolása

Messerschmitt-Bölkow-Blohm


Ha valamiben szerepel a Messerschmitt név, akkor körülbelül sejthető, miről van szó. Meglepő módon azonban vasúti vonatkozása is van ennek a bejegyzésnek! Bár szét lehetne az egyes cégekre bontani, de inkább egy helyen sorolom fel őket.

Messerschmitt  
1923     előd: Bayerische Flugzeugwerke AG (BFW), Augsburg
1927     kooperáció a Messerschmitt Flugzeugbau GmbH-val
1928     Willy Messerschmitt befektetők segítségével átveszi a céget
1935     Bf 109 (később Me-109-ként emlegetik)
1938     Messerschmit AG
1942     Willy Messerschmittet lemondatják a cégvezetői pozícióról
  Me 262 kifejlesztése
50-es évek     Willy Messerschmitt külföldön tervez gépeket
1953     Messerschmitt Kabinenroller
1955     Fiat G.91 gyártása licenszben
1956     Ernst Heinkel Flugzeugwerkével a Flugzeug-Union Süd GmbH megalapítása
1961     részvétel az F-104 licenszben gyártásában
Bölkow  
1939     Ludwig Bölkow elkezd a Messerschmittnél dolgozni
1948     Ingenieurbüro Bölkow, Stuttgart
1954     páncélelhárító rakéta kifejlesztése a Bundeswehr számára
1955     Bölkow Entwicklungen KG
1965     a Waggon- und Maschinenbau GmbH Donauwörth fő tulajdonosává válik
1967     Bölkow Bo-105 első felszállása
Blohm  
1933     Hamburger Flugzeugbau GmbH (HFB), a Blohm & Voss leányvállalata
1937     beolvasztás a konszernbe: Blohm & Voss, Abteilung Flugzeugbau
  saját típusok mellett elsősorban Junkers és Dornier gépek gyártása
II. vh. után  a gyárat az angol megszálló hatalom elszállította/elpusztította 
1954     HFB + Weser-Flugzeugbau + Siebel -> Flugzeugbau Nord GmbH
1963     részvétel a Transall C-160 gyártásában
MBB  
1968     Bölkow GmbH + Messerschmitt AG = Messerschmitt-Bölkow GmbH
1969     Messerschmitt-Bölkow GmbH + Hamburger Flugzeugbau GmbH (Blohm + Voss érdekeltség) = Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH
  a British Aircraft Corporationnel és az Aeritaliával megalapítják a Panavia Aircraft GmbH-t (a "Tornado" kifejlesztőjét és gyártóját)
  részvétel az ET 420 gyártásában
1971     a Waggon- und Maschinenbau GmbH Donauwörth teljesen beolvad az MBB-be
1979     a Krauss-Maffeijel (-vel?) és a Thyssen Henschellel létrehozzák a Magnetbahn Transrapid konzorciumot
1981     Vereinigte Flugtechnische Werke felvásárlása
1984     részvétel az ICE fejlesztésében és gyártásában
1989     felvásárolja a Daimler-Benz -> a Deutsche Aerospace Aktiengesellschaft (DASA) része lett

MTU

1909 Luftfahrzeug-Motorenbau GmbH alapítása Bissingenben
1912 átköltözés Friedrichshafenbe
1918 új név: Maybach-Motorenbau GmbH
1960 megveszi a Daimler-Benz
1966 összeolvasztják a Daimler-Benz nagymotor-gyártásával: Maybach Mercedes-Benz Motorenbau GmbH
1969 rátalálnak a mai névre: Motoren- und Turbinen-Union Friedrichshafen GmbH
2005 a DaimlerChrysler eladja a céget, a vevő a DaimlerChrysler és a Rolls-Royce tulajdona, az MTU márkanév marad
2014 a Rolls-Royce átveszi a Daimler részét is a cégben

Orenstein & Koppel / O&K

Vasúti járművek gyártásával is foglalkoztak, de az utóbbi 50 évben leginkább mozgólépcsők és markolók gyári tábláin láthattuk ezt a nevet.

1896     O&K oHG alapítása - eleinte csak kereskedéssel foglalkoztak, gyártással nem
1897     részvénytársaság kisvasúti járművek gyártására: Aktiengesellschaft für Feld- und Kleinbahnen-Bedarf, vormals Orenstein & Koppel
1899     Märkische Lokomotivfabrik Orenstein & Koppel oHG leányvállalat alapítása Neuendorfban, ami később Babelsberg része lesz
1920     részvénytársaság: Orenstein & Koppel AG
1940     új név: Maschinenbau und Bahnbedarf Aktiengesellschaft, vormals Orenstein & Koppel (MBA)
1941     a zsidó származású alapítók nevét teljesen eltüntették -> Maschinenbau und Bahnbedarf Aktiengesellschaft
1941     a Hoesch AG átveszi a részvénytöbbséget
1948     az NDK-ban maradt, államosított babelsbergi üzem VEB LOWA Lokomotivbau Karl Marx Babelsberg (LKM) néven működik tovább
1949     ismét Orenstein & Koppel AG a nyugati oldali cég neve
1996     a mozgólépcsőgyártást eladják a finn KONE-nak

Rathgeber


Itthon nem nagyon ismert a cég neve, de a müncheni villamosüzemnek egyfajta udvari szállítói voltak

1852     Waggonbaufabrik Josef Rathgeber, München
  vasúti kocsik, később villamosok
1945     busz felépítmények
1950     M-Wagen
1956     megveszi a Meiller, elkezdi kifuttatni a vasúti járműgyártást
1966     P-Wagen a Hansa GT4 licensze alapján

Raw Schöneweide


Balra egy "Gothawagen", jobbra egy "Rekowagen". Kívülről elsősorban az egyszárnyú ajtóról és a három helyett négy oldalablakról lehet felismerni utóbbit.

A "Raw" a "Reichsbahnausbesserungswerk", azaz a "birodalmi vasúti javító műhely rövidítése", Schöneweide pedig Berlin egyik városrésze. Leginkább az itt épített "Reko" villamosok miatt emlékszünk a helyre.

1927 főműhely a villamosított S-Bahn kiszolgálására: Reichsbahnausbesserungswerk (Raw) Berlin-Schöneweide
  az S-Bahn üzemben tartása ki is terhelte az üzemet kellően
II. vh. után mivel a metró főműhelye a nyugati oldalon maradt, a kelet-berliniek ide helyezték ezt a funkciót
1954 a keleti villamosüzem főműhelyi szerepét is betölti
1959 elkezdenek régi villamosokat "újjáépíteni", ami a budapesti acélvázasítás megfelelője, gyakorlatilag új járművek épülnek: ez a "Rekowagen", amit mindig összetévesztenek a gothaiakkal
1962 felesleges S-Bahn szerelvényeket metróvá építenek át a keleti szélesprofilú metró számára (E III típus)
1970 mivel az NKD-nak nem szabad villamost építenie (csak venni Csehszlovákiából), de igény van rá, újra Rekowageneket építenek
1994 a Deutsche Reichsbahn (DR) megszűnésével a főműhely a Deutsche Bahn (DB) tulajdona lesz

Reichswerke "Hermann Göring"

A náci Németország ernyőszervezete a saját és a bekebelezett országok nehéziparának összefogására és irányítására. Meg se próbálom felsorolni, mikor mit adtak hozzá. Nem konkrét gyár volt, inkább egy holding.

1937     Reichswerke AG für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring" Salzgitterben, eredetileg rossz minőségű vasérc feldolgozására, illetve a meglevő fémipari cégeknek konkurencia létrehozása
1938     Reichswerke AG für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring", Linz
1939     Csehország megszállása, Škoda, ČZ bekebelezése
  lengyel vállalatok bekebelezése
  Holding Reichswerke AG "Hermann Göring"
1945     a szövetségesek feloszlatják, a nyugati oldalon maradó cégek a Salzgitter AG tulajdonába kerülnek

Rheinstahl

1870     Société Anonyme Aciéries du Rhin megalapítása Párizsban
1872     Rheinische Stahlwerke
II. vh. után feldarabolják
1952     Hanomag megvétele
1964     Henschel megvétele
1973     az August Thyssen-Hütte AG megszerzi a részvénytöbbséget
1976     eltűnik a Rheinstahl márkanév, a logót a Thyssen tovább használja a saját nevével

Salzgitter AG

Nehézipari holding, az egyik legnagyobb európai acélipari cég.

1858     kohó Peine közelében
1937     a Reichswerke AG "Hermann Göring" része lesz, új építésű acélipari telephellyel Salzgitterben
II. vh. után a szövetségesek leszerelik a salzgitteri üzemet
  a Reichswerke AG nyugati részei az AG für Bergbau- und Hüttenbetrieb kezelésébe kerülnek
1962 a hosszú nevű fentebbi AG-t átnevezik Salzgitter AG-nak
1989     eladják a Preussag AG-nak
1998     az acélgyártó üzemág kiválik a Preussagból, és Salzgitter AG néven folytatja
2000 után megveszik a Mannesmannröhren-Werke AG-t

Schuckert

1885 Schuckert & Co. alapítása Nürnbergben
1893 részvénytársaság: Elektrizitäts-AG vormals Schuckert & Co. (E.-AG)
1903 a Siemens & Halske átveszi -> Siemens-Schuckertwerke (SSW)

Schwartzkopff / BMAG

1852     Eisengießerei und Maschinen-Fabrik von L. Schwartzkopff alapítása
1867     első gőzmozdonyuk legyártása
1870     Berliner Maschinenbau-Actien-Gesellschaft vormals L. Schwartzkopff, Berlin
1945     mozdonyok építésének befejezése
1966     beleolvad a Deutsche Industrieanlagen GmbH-ba

Siemens

Bár a villamosok és mozdonyok, motorvonatok gyártásában fontos szereplő volt a kezdetek óta, saját járműgyára tulajdonképpen csak a DUEWAG, az osztrák SGP és a Krauss-Maffei megvásárlása után lett.

1847 Werner (von) Siemens és Johann Georg Halske megalapítja a Telegraphen Bau-Anstalt von Siemens & Halskét (S&H)
1866 dinamó készítése és szabadalmaztatása
1879 első villamosüzemű vasút bemutatása egy berlini kiállításon
1881 első állandó villamosvasút (nem bemutatóüzem) elindítása Lichterfeldében
1882 első trolibusz ("Elektromote") megépítése
1887 kísérleti villamosvasút a Nagykörúton, egy évvel később társalapító a Budapesti Városi Vasútban (BVV)
1890-es évek a Siemensstadt építésének kezdete Berlin határában
1896 a Kisföldalatti fő kivitelezője, villamosberendezések szállítója
1897 részvénytársaság: Siemens & Halske AG
1903 Siemens & Halske + Elektrizitäts-Aktiengesellschaft vormals Schuckert & Co. (EAG) ->Siemens-Schuckertwerke GmbH (SSW)
  Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m.b.H., System Telefunken alapítása AEG-vel
1921 Siemens-Bauunion alapítása
1928 az AEG-vel megalapítják a Vereinigte Eisenbahn-Signalwerkét (VES)
1932 Siemens-Reiniger-Werke AG (SRW) megalapítása orvostechnikai termékek (pl. röntgenberendezések) gyártására
1947 a SRW Erlangenbe költözik
1949 a SSW áthelyezi a központját Berlinből Erlangenbe
  a S&H áthelyezi a központját Berlinből Münchenbe
1954 félvezetők és számítógépek gyártása
1958 első beültethető szívritmusszabályzó (Siemens-Elema)
1966 a S&H, a SSW és a SRW összeáll Siemens AG-vé
1969 Transformatoren Union (TU) und Kraftwerk Union (KWU) alapítása az AEG-vel
1983-tól az ICE járműveinek villamosberendezési fővállalkozója
1989-99 a DUEWAG felvásárlása
1992-től betársulás az osztrák SGP-be, 1993-tól többségi tulajdonos
  EuroSprinter mozdonyok a Krauss-Maffeijal együttműködve, leghíresebb talán a Taurus (2000)
1992 első Combino
1998 Desiro motorvonat
2000/01 az Atecs Mannesmann AG megvásárlása
  a Krauss-Maffei mozdonygyárának beolvasztása
2017/19 a Siemens vasúti járműgyártása fuzionálni akart az Alstoméval, de az EU nem engedte - az üzletág Siemens Mobility GmbH-ként működik tovább

TAKRAF

Ha nem ugrik be hirtelen, honnan ismerős ez a név, akkor valószínűleg mérsékelten formatervezett autódarukon láttad.

1958     VVB Bergbau-Ausrüstungen und Förderanlagen konszern
1965     új név: VVB TAKRAF (Tagebergbau-Ausrüstungen, Krane und Förderanlage)
1990     részvénytársaság: TAKRAF Schwermaschinenbau AG
1992     TAKRAF Lauchhammer GmbH Leipzig

Talbot


Balra: aacheni Talbot négytengelyes múzeumban letárolva. Jobbra: a Bombardier Talent erdetileg Talbot leichter Nahverkehrstriebwagen volt.

1838     Johann Hugo Jacob Talbot és Pierre Pauwels kocsigyára Aachenben: Eisenbahn-Wagen-Fabrik Pauwels & Talbot
1855     a fiai újraalapítják a céget G. Talbot und Herbrand néven
1866     Herbrand kilép és megalapítja a kölni Waggonfabrik P. Herbrand & Cie -t
  a cég neve immár Waggonfabrik Talbot
? megszerzik a WF Uerdingen részvényeit
1994     az utolsó nagy dobás: a "Talbot leichter Nahverkehrstriebwagen" kifejlesztése
1995     felvásárolták: Bombardier Transportation - Talbot Aachen
2012/13 a Bombardier bezárja a telepet, egy része Talbot Services GmbH néven, önállóan folytatja

Thyssen

1867     August Thyssen megalapítja a Thyssen-Fossoul & Co vasművet
1870     feloszlatja az előbbit, és létrehozza a Thyssen & Co. hengerművet Duisburgban
1871     Thyssen & Co alapítása Styrumban
1883-tól August Thyssen bányarészvényeket vásárol a hamborni Gewerkschaft "Deutscher Kaiser" bányában
1891 a bányára alapozva kohót alapít
1926     Hoesch + Gutehoffnungshütte + Mannesmann + Krupp és mások összeállnak -> Vereinigten Stahlwerke AG (VESTAG)
1934     a VESTAG-n belül August-Thyssen-Hütte AG
II. vh. után a szövetségesek felszámoltatják a céget
1953     újraalapítás: August-Thyssen-Hütte AG
50/60-as évek bányák és vasművek felvásárlása
1969/70  a Thyssen és a Mannesmann felosztja a piacot: az egyik az acéltermelést, a másik a csőgyártást visszafogja a másik javára
1973     Rheinstahl AG felvásárlása
1977     Thyssen Aktiengesellschaft vorm. August Thyssen-Hütte.
1999     fúzió a Fried. Krupp AG Hoesch-Krupppal -> ThyssenKrupp AG

Van der Zypen & Charlier / Westwaggon


Balra: a wuppertali függővasút kivitelezését is a Van der Zypen végezte. Jobbra: a Bonn-Bad Godesberg-Mehlem villamosüzem Westwaggon háromtengelyese (!) a wehmingeni villamosmúzeumban

1845     Van der Zypen & Charlier megalapítása Deutzban
1901     wuppertali függővasút megépítése
1927     Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG és a Killing & Sohn megvétele -> Vereinigte Westdeutsche Waggonfabriken AG (Westwaggon)
1928     Chaisen- und Eisenbahnwagen-Fabrik der Gebrüder Gastell megvétele
1930     Waggonfabrik Fuchs átvétele
1959     megveszi a  Klöckner-Humboldt-Deutz AG (KHD), a Westwaggon márkanevet megtartják
1964     beszüntetik a villamosgyártást
1970     beszüntetik a mozdonygyártást

Vossloh

1888     cégalapítás Altenában
1899     Eduard Vossloh oHG
1909     Vossloh KG
1930     Vossloh-Werke GmbH
1967     rugós sínleszorítás kifejlesztése
1990     Vossloh AG
2002     megveszi a Kiepét -> Vossloh Kiepe
2004     az Alstom valenciai mozdonygyárának (régebben Macosa) megvétele
2015     a valenciai gyárat eladják a Stadlernek
2016     Kiepe eladása a Knorrnak
2019 mozdonygyártás eladása a kínai CRRC-nek

Waggonbau Bautzen

Koper-Capodistria H-START A 51 55 19-80 001-2 (R-1604 Istria) 2018-07-24.JPG
A MÁV-nak is vannak bautzeni kocsijai. By User:Beroesz - Own work, CC BY-SA 2.5 hu, Link

1846 Eisengießerei- und Maschinenwerkstatt von Petzold & Center, Bautzen
1872 Maschinenfabrik Melzer & Co.
1897 fúzió a hamburgi Wagenbauanstalt von W. C. F. Busch céggel -> Waggon- und Maschinenfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. Busch
utána villamosok gyártása, később teher- és személykocsik
1928 Waggon- und Maschinenfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. Busch + Waggonfabrik Werdau + Linke-Hofmann-Werke -> Linke-Hofmann-Busch-Werke Aktiengesellschaft
II. vh. után a gyárat leszerelik és a Szovjetunióba viszik
1946 átveszi a Sowjetische Aktiengesellschaft für Transportmittelbau
1947 NDK tulajdonba kerül, a LOWA része lesz
utána nem csak vasúti dolgokat gyárt
1975 Bc és WLAB kocsik gyártása a MÁV-nak
1981 A, B és AB kocsik gyártása a MÁV-nak
1990 Waggonbau Bautzen GmbH
  a DWA részévé válik
1995 Apmz, Bpmz, Bpm és Wrm kocsik gyártása a MÁV-nak
1998 a Bombardier része lesz
  ma is működik

Waggonfabrik Uerdingen / DUEWAG


Az uerdingeniek sínbuszát licenszben gyártva és erdetiben is sokfelé használták.

1898     Waggon-Fabrik AG Uerdingen, másban utazó iparosok által alapítva
1935     a Düsseldorfer Waggonfabrik AG részvényeinek átvétele
1938     átnevezés: Waggon-Fabrik Uerdingen AG
1950     Uerdinger Schienenbus
1959      a Düsseldorfer Waggonfabrik AG teljes beolvasztása, a DÜWAG megmaradt márkanévnek a villamosoknál
1965     Stadtbahnwagen Frankfurt
1973     Stadtbahnwagen B
1974 TW6000
1981     új név: DUEWAG AG
1989     a Siemens AG megveszi a DUEWAG AG többségi részesedését a Talbottól
1999     a Siemens AG a teljes céget megveszi -> Siemens Duewag Schienenfahrzeuge GmbH
1996     beleolvasztják az esseni Siemens Schienenfahrzeugtechnik GmbH-t, az egykori Krupp Verkehrstechnik AG-t
2000     megszűnik a düsseldorfi telephely

Wegmann


Second hand slágerek: kasseli hattengelyes Wegmann Gorzówban és brémai Wegmann GT4 Temesváron

1882     alapítás: Casseler Waggonfabriken von Wegmann, Harkort & Co.
1886     új név: Wegmann & Co.
1917     tankgyártás kezdete
1973     Hansa GT4 továbbfejlesztése
1999     felvásárolják -> Krauss-Maffei Wegmann

WUMAG Görlitz

A második világháború után az addig is technológiai vezető cég a keleti blokk forgóváz- és emeletes kocsi specialistája lett.

1828     Johann Christoph Lüders görlitzi kocsiműhelyének alapítása
1849     vasúti kocsik gyártása: Eisenbahnwagen-Bauanstalt
1869     részvénytársaság: Aktiengesellschaft für Fabrikation von Eisenbahnmaterial zu Görlitz
1919     új név: Waggonfabrik Görlitz Aktiengesellschaft
1921     más cégekkel összeolvadás -> Waggon- und Maschinenbau Aktiengesellschaft Görlitz (WUMAG)
1923     Görlitz I forgóváz kifejlesztése - ez fontos profilja lesz a cégnek ezután, számos MÁV kocsi alá is görlitzi forgóvázak kerültek
1932     "Fliegender Hamburger"
1935     az első modern emeletes kocsi ingavonathoz
1946     Sowjetische Aktiengesellschaft für Transportmittelbau része
1947     keletnémet tulajdonban: VEB Waggonbau Görlitz
1948     létrejön a Vereinigung Volkseigener Betriebe Lokomotiv- und Waggonbau (LOWA) konszern, a kocsitervezés feladata ide kerül
1958     LOWA helyett Vereinigung Volkseigener Betriebe Schienenfahrzeugbau
1979     megint új név: VEB Kombinat Schienenfahrzeugbau
1982     GP200 forgóváz kifejlesztése a VÚKV-val együttműködésben
1990     Waggonbau Görlitz GmbH a Deutsche Waggonbau Aktiengesellschaft (DWA) részeként
1992     a DB is emeletes kocsikat rendel
1998     a DWA-t megveszi a Bombardier

ZF Friedrichshafen

Jókora autóipari beszállító, például automata váltóiról ismerhetjük.

1915 Zahnradfabrik GmbH alapítása Friedrichshafenben
1921 részvénytársaság: Zahnradfabrik Friedrichshafen AG

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez