Városi és nemvárosi közlekedés
2002 október 23.
[Click here for the english version]
2002-es külföldi villamosos látogatásaim egyik legérdekesebbikére október vége felé került sor. Másfél héttel előtte még négyen indultunk az osztrák fővárosba villamosokat fotózni, most csak Ícé tartott velem. Pedig a program jónak ígérkezett: egy telefon és egy gyors mailváltás után a Wiener Linien jelezte, hogy szeretettel vár bennünket a főműhelyük meglátogatására. És - az eggyel korábbi látogatásunkhoz képest - most szép idő is volt, így igen jó hangulaban tettük meg a 6-os villamos központi temetőnél levő végállomásától a Simmeringer Hauptstrasse mellett levő főműhelyig vezető pár száz métert.
A jókora telepen két mérnök vezetett körbe, akiket folyamatosan bővebb információért nyaggattunk. Például erről az öreg kéttengelyesről, mely - bár múzeumi szökevénynek tűnt - a metrókocsik műhelyudvaron való mozgatására szolgál. A főműhely ugyanis - a mi Fehér útunkhoz hasonlóan - nem csak villamosokkal foglalkozik, hanem a földalatti vasutak járműveivel, sőt, buszokkal is. A telepre a metrókocsik vasúton jutnak el, nincs közvetlen vágánykapcsolat az üzemmel.
Egy másik szolgálati jármű, egy négytengelyes DÜWAG "Grossraumwagen"-licensz. Eredetileg C3-as volt a jelzése, ez az átépítésekor CH-ra változott.
A csarnokba itt is tolópadon át lehet bejutni, ez egy újabb hasonlóság a BKV főműhelyével.
Egy LH sorozatú munkavillamos. Jó időben vontatnak a típussal, télen havat tolnak, homokot szórnak.
Egy kiszerelt első forgóvázú, Bombardier-Rotax gyártmányú E1-es.
Ennek az E2-esnek szintén eltávolították az első forgóvázát.
Egy metrókocsi két villamos közt. De nézzük csak meg közelebbről azt a távolabbi tuját!
Ez bizony nem akármilyen jármű: ezzel a szerelvénnyel próbálgatták az ULF alacsonypadlós villamos szelvényeit! Aki nem tudja, hogy mi is az az ULF: az oldalon még bőven lesz róla szó!
Eredetileg csak a közepére volt berakva egy ULF-törzsdarab, majd az orrész is "ULF-osodott", ekkor már a hajtást is az alacsonypadlós csinálta. Hihetetlen, hogy ez a mozgó próbapad így el lett téve, eddig csak képen láttam!
Piros-fehér villamosok minden mennyiségben.
És íme az ULF típus, amiről az előbb beszéltem. Ez a rövidebb, A jelzésű sorozat.
A szuperalacsonypadlós (a küszöbmagasság 17 centi, bár téli üzemhez hidraulikusan fel tudja emelni magát, hogy ne akadjon fenn a havon) vezetőfülkéje. A kontroller-joystick és az ajtónyitó/csukó gombok a vezetőülés karfáiba vannak beépítve.
Nem egy egyszerű szerkezet, érdemes megnézni a csuklórészeket, melyek a tulajdonképpeni futó részek - minden ezek közé van befüggesztve.
A csukló egy fejére állított U alakú valami, melynek a felső részében levő bonyolult szerkezet, ...
... az alsó részben levő kerekek irányban maradását stabilizálja. A képen egy hajtott "futófej" látható: itt nincs átmenő tengely, a keréknek ennek ellenére irányban kell maradnia. A motor függőlegesen van beépítve, és vízhűtéses (!). Ez egyébként egy újabb verziója a hajtásnak, a motor fölött ugyanis látható egy kettős tárcsafék, ami eredetileg nem volt ott.
Egy nem hajtott (=futó) "kerékfej", ...
... illetve a kerekek maguk, felszerelésre várva.
És egy kellemes meglepetés: Bombardier K4000-es villamos, azaz a kölni (majdnem teljesen) alacsonypadlós tuja. Alig egy hónapja még a már elkészültekkel utazgattam még Kölnben, jó volt újra találkozni vele! Ittlétének magyarázata, hogy a Bombardier gyára Bécsben található, és igen jó kapcsolatot ápol a Wiener Liniennel: a legyártott villamosokat a főműhely próbapályáján, illetve a város vágányain tesztelik.
Az E1 villamostípus forgóváza. Felismerhetően DÜWAG monomotoros konstrukció, és mint ilyen, rokona a mi hannoveri villamosainkénak: az egyetlen motor a két tengely közt helyezkedik el, rugalmas áttételeken keresztül hajtva azokat. A tengelyfelfüggesztés Megi-rugós.
Egy hasonló, de komolyabb szerkezet, egy metrókocsi alól kiszedve.
Ez pedig egy újabb gyártmányú metró forgóváz.
A metrókocsik közti, vonalon nem bontható csatlást ritkán lehet így látni...